Piros tojás

Ha az ember kicsit belefáradt az életbe, akkor jó megoldás, ha pihenni jár a munkahelyére! Ez persze még véletlenül sem azt jelenti, hogy ott lehet lazsálni – épp ellenkezőleg: egyik munkám során sem jut idő agyalni a problémákon, ellenben mindegyik különböző módon fáraszt ki, de egyformán feltölt. Kivéve, amikor a… Tovább olvasom

Notre-Dame vs Nyomorultak

Sorra jelennek meg a képek, kérdések: milyen emberiség az, ahol néhány óra leforgása alatt sokmilliót dobnak össze egy épület megmentésére, miközben gyerekek milliói éheznek… Aki ismer, tudja, hogy gyerekekért bármire képes vagyok! Ha választani kell két hasonló ügy között, nem kérdés, hogy melyik mellé állok. De – és most jön… Tovább olvasom

Jött egy kor: ledőlt a katedrális

Tragikus, ami ma Párizsban történt… A Notre Dame nem csak egyszerűen Párizs legismertebb temploma, ami a világörökség része, hanem egy szimbólum. A történelmen és valláson kívül része valamennyi művészetnek! És most órák óta lángokban… Szörnyű látvány! Felfoghatatlan… Nincs rá szó! De hogy mennyire más a francia mentalitás: az imént hallgattam… Tovább olvasom

Legyen meg a te akaratod – vagy mégse?

Állítólag egy demokratikus országban élünk, ahol több párt is létezik, és elvileg mindegyiknek van saját programja is. (Nem röhög! Biztos van, csak titkosították, mint a fóti gyerekek elhelyezését!) Én pedig szinte szabadon eldönthetem, hogy számomra melyik szimpatikus annyira, hogy szavazatommal jutalmazzam érte. Valami ilyesmiről kellene szóljon egy választás… Aztán a… Tovább olvasom

Kórház a város szélén

Nem állítom, hogy korábban csupa Sova és Štrosmajer doktorok vezették a kórházakat. És mióta az eszemet tudom, azóta nincs elegendő pénz az egészségügyben! Betegként, ápolóként egyaránt bőven volt részem a kórházak hajdani működéséről, amire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy jó. De: működött! Aztán jött a rendszerváltás, és sokkal… Tovább olvasom