Tarot

Tarológia

Ezzel a címmel készül megjelenni könyvem, melyből elég vaskos ízelítőt kaphattok itt az oldalamon.

A Tarot eredete

A Tarot keletkezéséről nagyon megoszlanak a vélemények. Van, aki esküszik, hogy az – egyesek szerint Atlantiszi – Ősi Tudás rejlik a képek mögött és van, akinek teljesen egyértelmű, hogy ez csupán egy játék… Van, aki úgy tudja: Egyiptom papjai mentették át ily módon a tudásukat és van, aki biztos benne, hogy ez egy kicsit több, mint egy egyszerű játék… Hogy én hová tartozom, arról nem foglalok most állást – szeretném a lehetőségekhez képest megőrizni az objektivitásomat.

Hogy miért kell akkor megismerni a Tarot történetét? Mert enélkül a lapok legfeljebb szép képek, esetleg betanult, gépies szimbólum-halmazok lennének. Értelmezése pedig olyan lenne, mintha olvasni akarna valaki, aki még nem tanulta meg az ábécét sem…

Ami tény: az első kártyák nyoma egy 1377-ben keltezett dokumentumon bukkan fel, Firenze városában. Igaz, nem egyértelmű, hogy jóskártyaként vagy játékkártyaként, csupán annyi bizonyos, hogy erőteljesen tiltották! Az azonban elgondolkodtató dolog, hogy – a tiltás ellenére – az ezt követő röpke 20 évben miként terjedt el a világ 24 nagyvárosában, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a „sötét középkor” kommunikációs lehetőségeit. Hiszen akkoriban nemhogy Internet vagy napilap nem volt még – de hivatalosan könyvnyomtatás se nagyon (Kínában 1041-től jegyeztek már valami hasonlót, de Európában csak 1450-től létezik ilyen, hála Gutenbergnek!). Hetekbe, hónapokba tellett, mire valaki az egyik helységből egyáltalán eljutott a másikba… Ez a kis apróság tehát lehetőséget ad a továbbgondolkodásra is: ez idő tájt „divat volt” betartani holmi esküket, fogadalmakat – tehát akár az is igaz lehet, hogy valóban valami régi tant próbáltak így átcsempészni az utókornak. De ne eresszük el a fantáziánkat…

Az tehát, hogy tiltott dolog volt – nem kérdéses. Sokak szerint a kártya lapjai, mint arra az „Ördög bibliája” elnevezés is utal, a keresztény egyház számára nagyon nemkívánatos információkat hordoz magában. Igaz – ezt a későbbiekben azzal magyarázták, hogy a „kártyán elbukott vagyonok” családokat tettek tönkre, ami természetesen az Ördög műve… Ez sajnos szintén tény – de azért a magyarázatnak elég gyöngécske. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük mondjuk az alkohol hasonló szerepét, amelyet mégsem kiáltottak ki az „Ördög italának”, pedig ma is családok ezreit teszi tönkre, akárcsak a túlzott misebor!

Az is tény, hogy a mai játékkártyák kísértetiesen hasonlítanak a Tarot lapjainak szerkezetéhez. A kis arkánum négy színe a legtöbb kártyajátékban – römi, ulti, Fekete Péter stb. – megtalálható. A nagy arkánum kezdetét és végét szimbolizáló Bolond mára Joker-ként tekint ránk vissza a játéklapok közül.

Szintén nagy a Tarot hasonlatossága egy Indiából származó kártyával összevetve, melyet ma cigánykártyaként vagy közönséges vetőkártyaként ismerhetünk. A szimbólumokkal tűzdelt ábrázoláson kívül különösen a titok terjedési módja hasonlatos: generációkon át szájról szájra adták egymásnak a kártyavetés tudományát, gondosan ügyelve arra, hogy kívülálló ne nyerjen betekintést. Ezen kívül más kapcsolat igazoltan nincs – legfeljebb akkor, ha engedjük, hogy a Tarot lapjain rejlő ismereteket egyszerű jóskártyaként használjuk. Pedig sokkal több annál…

Hogy mi volt előbb – a tyúk vagy a tojás? Azaz a magyarázat vagy az elnevezés? – már nem valószínű, hogy valaha is ki fog derülni. Ahogy ugyanez a kérdés a játékkártya kontra jóskártya dologban is: nem tudni, hogy egy akkoriban elterjedt játék remek eszköznek mutatkozott a Titkok átmentésére – vagy a mentési művelethez kerestek egy eszközt, amelyet játéknak álcáztak! Ez bizony talán örökké titok marad – de tulajdonképpen a ma élők számára nincs is túlzott jelentősége: amíg örülhetünk a tyúknak és a tojásnak egyaránt – addig mindegy, hogy melyik volt előbb! És hogy a Tarot több évszázada vagy több évezrede van a birtokunkban – ez sem nyer különösebben fontosságot. Nekem így is, úgy is 1970 óta van esélyem megismerkedni vele…

Történetről, eredetről lévén szó meg kell említeni még egy történetet, mely szintén olyan kerek, mint az a bizonyos örök körforgás… Eszerint Mózes volt az, aki az egyiptomi papok által őrzött titkot a Tarot képében vitte magával Izrael népének kivonulásakor, mégpedig Palesztinába. Ezt alátámasztani látszik az a szoros kapcsolat, amely a Tarot és a Kabbala, valamint a héber ábécé között kétségkívül rejlik. Ilyen párhuzam a nagy arkánum 22 lapja és a 22 héber betű, de a betűk és a lapok közötti megfeleltetés is. A Kabbalát – amely egy életfát ábrázol, és amelynek részletesebb magyarázatára majd a későbbi oldalakon térnék ki – tíz, körrel ábrázolt szefíra alkotja, mely a 10 különleges isteni tulajdonságot jelenti. Ezt a 10 kört 22 út köti össze. A 22 út az isteni tulajdonságokkal összhangban épp úgy megtalálható a héber ábécében, mint a Tarot nagy arkánumának lapjain. Úgy is lehetne mondani, hogy a Tarot a kulcs ahhoz, hogy belépj azon a tudás-kapun, mely a Kabbala rejt. De ez már egy másik történet…

Tarot-dinasztiák

A XV. század végére már a maihoz hasonló, 78 lapos kártyáról beszélhetünk, melyet eredetileg Velencei Tarot-nak neveztek, ám a későbbiekben Marseille-i Tarot néven vonult be a köztudatba. Ezúttal nincs különösebb titok: egyszerre két városban bukkant fel – és ennek megfelelően nevezték el. A Marseille-i Tarot máig is hozzáférhető az eredetivel azonos kiadásban, a szakirodalmak általában ezeket a lapokat kiáltják ki „eredetinek”. Jellegzetes, egyszerűen színezett lapjai erősen megosztják a hozzáértőket, abban azonban egyetértenek, hogy szimbólumkészlete valóban a ma kapható lapok eredetiének tekinthetőek, míg a velenceit utolérte az olasz reneszánsz és Visconti Sforza néven vonult be a köztudatba. Sokan ez utóbbit tartják számon „eredetiként”. Tény, hogy ezek a lapok több szempontból is különlegesek: legszembetűnőbb például, hogy nincsenek rajta sem számok, sem nevek. Szimbólumai meglepően finomak és tudatosak. A képek a két család – a Viscontiak és a Sforzák – tagjait ábrázolják. Az általánosságban elérhető kívánságot jelentő Csillag szinte ugyanúgy ábrázolja hölgyét, mint a többnyire nehéz utat jelképező Hold lapján. Avatatlan szem talán fel sem fedezi azt a finomságot, hogy a hölgy a Holdat fogja, míg a csillagot csak „mindjárt eléri” – ugyanakkor a Holddal a kezében nincs rajta cipő. Mezítláb megtéve ugyanazt az utat kétségkívül nehezebb és hosszabbnak tűnő… Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy ezek bizony lenyűgöző finomságok – bármit is gondoljon valaki magáról a Tarotról.

A következő nagy „Tarot-dinasztia” a XX. század elején készült el Arthur Edward Waite tervezésében – Pamela Colman Smith által megfestve – a Rider-Waite Tarot néven ismertté vált Tarot csomag, amely az egyik legjobb (pontosabban: legérthetőbb) szimbólumrendszereket használja, így kezdőknek is bátran ajánlom. (Nem utolsó sorban számtalan segítség található hozzá.) Ez volt az első olyan összeállítás, amelyeken a kis arkánumok is illusztráltak voltak, ami tovább könnyíti a kezdők számára a lapok értelmezését.

Alig pár évvel később jelent meg a következő fontos dinasztia: mely az Eliphas Lévi nyomdokában járó Aliester Crowley nevéhez kötődik. Crowley a közhiedelem szerint magával az Ördöggel cimborál. Érdekes apróság, hogy az Ördög folyamatosan visszaköszön a Tarot történelme során – ahogy legalább ilyen érdekes, hogy Crowley pont annak az évnek a vége felé született, amelyben Lévi befejezte földi pályafutását… De térjünk vissza a Tarothoz. Crowley Tarotja a „Thoth könyve” címet viseli és egyiptomi jelleget öltött – szoros kapcsolatban a Kabbalával, melyről még esik szó a későbbiekben. A lapokat Lady Frieda Harris festette meg a mester útmutatásai alapján. Thot az egyiptomi világba a mágia és a bölcsesség isteneként vonult be, és Crowley feltehetően ezzel is a Tarot misztériumára utalt.

Ha Tarot-dinasztiákról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül egy újkori, ráadásul magyar eredetű kártya mellett: Kazanlár Emil Tarot lapjai nagy port kavartak megjelenésükkel. Különlegessége, hogy amíg az összes eddig család valamely vallási vonalat követett (egyiptomi, héber, stb.) addig ez egy Ökumenikus Tarot, mely a nagy világvallások összhangjára hívja fel a figyelmet. A kis arkánum – melyekről szintén mindjárt lesz még szó – lapjain az indiai (botok), a magyar (kelyhek), perzsa (érmék), egyiptomi (kardok) vallási, történeti világ nagy alakjai, jelenései találhatóak. A lapok kivétel nélkül különlegesek, és szimbólumokkal gazdagon illusztráltak.

Mára számtalan Tarot létezik, mindenki megtalálhatja a kedvencét. A saját ládikám kb. ötvenfélét rejteget, és többször volt alkalmam tapasztalni, hogy érdemes mindig az alkalomhoz illőnek teret adni…

Kis arkánumok nagy titkai

A Tarot történelmének egy aprócska fejezetét tehát sikeresen megismertük – most lássuk, valójában mi is maga a „Tarot”… Hogy ebbe kicsit jobban belemélyedhessünk, ismerkedjünk meg egy kicsit a lapok összességével:

Első észrevételünk a két arkánum (azaz titok): vagyis a Nagy Titok és a Kis Titok megkülönböztetése lehetne. Avatatlan szemeknek hirtelen úgy tűnhet: a nagy arkánum tartalmazza a fő motívumokat, a kis arkánum pedig színesíti azt, mint valami részletekbe bocsátkozó pletykalap… Ha azonban jobban megismerkedünk azonban a Tarot rendszerével, akkor láthatjuk: bizony fontos összefüggések rejlenek ezeken a lapokon is.

Már esett róla pár szó, hogy a régi kis arkánumok lapjai – az ászok és az úgynevezett királyi lapok kivételével – nem is voltak illusztrálva, csupán a szimbólumok és a számuk volt leolvasható róla. A jelentésük a számok kapcsán volt kifejezhető, innen (is) ered a Tarot és a Számmisztika szoros kapcsolata. Ennél is bonyolultabb összefüggés rejlik a Kabbala vonatkozásában, ahol maguk a szefirák határozzák meg a lapok értelmezését.

Öt elem tana

De térjünk vissza még az arkánumokra – amelyekből tulajdonképpen összesen öt van, hiszen a kis arkánumok további négy színre bonthatóak. És máris megérkeztünk az Öt Elem Tanához… – és egyben a lapok értelmezésének alapjaihoz!

A Nagy Titok, mely a Lélek útján kísér végig az Őskáosztól (Bolond) és a Teremtéstől (Mágus) a Földi életen át a Halálig, a Túlvilági életből a Feltámadásig, és az Örök körforgásig (Világ)… Igen, ő lesz a Lélek, mely az öt elemet szimbolizáló pentákulum csúcsán uralja a kis arkánumban megjelenő további négy elemet.

A Botok a Tűz képviseletében jelennek meg, ennek megfelelően a szikrát, azaz az életerőt jelentik. A kirakásokban természetesen az életerővel kapcsolatos dolgokra utal – az egészséggel és a munkával kapcsolatos információkat juttatja el hozzánk.

Az Érmék a Föld őselemét képviselik, hiszen a föld évszázadokon keresztül testesítette meg a vagyont. Természetesen az Érmék a vagyoni helyzetről nyújtanak információt.

A Kehely a Víz elemét szimbolizálja. Azt a vizet, amely lehet, hogy halkan csobog, mint egy hegyi patakocska, de lehet, hogy méteres hullámokat korbácsol a tengeren. Azt a vizet, amely elbír egy több tonnás hajót – de elsüllyeszt egy aprócska életet. Mégis maga az élet. Igen – mi mást is jelenthetnének lapjai, mint az érzelmeket…

Már csak a Levegőben suhintó Kard van hátra – természetesen a Levegő őselemhez kapcsolódva. Olyan, mint maga a mágia: egy eszköz, amellyel Te döntöd el, hogy kenyeret szelsz vagy életet oltasz ki, hogy támadsz valakit vagy védesz valamit. Igen, ide tartoznak a gondolatok, melyek épp úgy megfoghatatlanok, mint a levegőben suhintott kard. Ezek a gondolatok jelentik mindennapi életünk konfliktusait is, melyek lehet, hogy néha kellemetlenek – mégis unalmas lenne nélküle az életünk…

Nos – ha végiggondoljuk mindezt, akkor azért beláthatjuk: egy kicsit többről van szó, mint unaloműző játékról. Ahhoz túl tökéletesen van kidolgozva a rendszer…

Az Ördög Bibliája

Azt mondtam korábban, hogy az Ördög minduntalan visszaköszön a Tarot tanulmányozása során. Ez elég ijesztően hangozhat, ám aggodalomra nincs okunk – félni az ember mindig csak az ismeretlentől fél. Amit ismer, azt vagy megtanulja kezelni, vagy megtanul védekezni ellene.

Ha az iménti fejezetben leírtak ábrázolni szeretnénk, az alábbi képet kapjuk:

Jól látható, hogy a Lélek van legfölül – vagyis a Lélek, a Szellem irányítja a Gondolatokat és az Érzelmeket, amelyek ennek az irányításnak köszönhetően megteremtik, felügyelik a Vagyont és az Erőt.

Ez így nagyon szép és nemes – de nem igazán van köze sem az Ördöghöz, sem más sötét dologhoz… Hol a hiba? Nos, ehhez meg kell, hogy fordítsuk az ábrát:

Mindjárt látható lesz az Ördög szimbólumaként ismertté vált jelkép: a fordított ötágú csillag. Ám van még egy fontos különbség és ebben rejlik magának az Ördögnek az ereje: a Vagyon és Erő, vagyis a Pénz és a Hatalom került felülre – vagyis immáron ők uralják Gondolatainkat és Érzelmeinket, melyek Lelkünket így a mélybe nyomják! És ha ez így önmagában nem lenne elég félelmetes: nos, nézzük meg ebből a szemszögből nézve a történelmet vagy a legközelebbi Híradó műsort…

Mivel mi ezen sorok kapcsán a Tarot világában szeretnénk járatosak lenni, ezért fontos megjegyezni, hogy a kirakásoknál ugyanez az elv érvényesül az úgynevezett fordított állású lapok kapcsán. Ezek külön értelmezése nem törvényszerű, de a kirakás megkezdése előtt el kell dönteni, hogy foglalkozunk-e vele vagy sem. Amennyiben igen, úgy a fentiek értelmében a „fejjel lefelé” kirakott lapok a kártya árnyoldalaira mutatnak, méghozzá a fenti fordított ábrának megfeleltetve.

A nagy arkánum története

Továbbra is igyekszem tartózkodni a Tarot eredetének találgatásától, ezt mindenkinek a saját képzeletére, lelkivilágára bízom. Az eddig leírt kis elméleti ismeretek talán elegendőek voltak ahhoz, hogy egy kis ízelítőt nyújtson a Tarot rendszerének tökéletességéből. Csak futólag esett szó azonban a Nagy Titok, vagyis a nagy arkánum által elbeszélt történetről.

Ez az a történet, amely a Hős útját követi nyomon indulástól haláláig, majd még azon is túl – egészen a feltámadásig, visszatéréséig. Az út, amely az összes kultúrában megtalálható valamilyen formában. Az antik világ történeteitől kezdve a népmeséken keresztül számtalanszor találkozhatunk ezzel a történettel, a legkülönfélébb változatokban. A lényegük azonban azonos: a legkisebb fiú útnak indul, tapasztalatot gyűjt, majd meghal, de lelke tovább él, megjárja a poklot és a mennyországot, hogy végre megtisztulva, mindent megtanulva térjen vissza a világba.

Az ember az anyagi világban tudattalanként, ösztönös lényként (Bolond) születik bele. Létrejöttét égi apja (Mágus) teszi lehetővé, aki képes a teremtésre. Életének értelme még titok, melyet égi anyja (Főpapnő) őriz. Földi anyja (Császárnő) és földi apja (Császár) ügyeli első lépteit, később tanítója, mestere (Főpap) lesz kísérője. Szabad akaratából hozhat döntést (Szeretők) arról, hogy elhagyja a szülői házat. Magával visz mindent, mit égi vagy földi apjától és anyjától kapott, hogy elindulhasson az úton (Diadalszekér). Tettei folyamatosan megmérettetésre kerülnek (Igazság), az így szerzett tapasztalatok teszik egyre bölcsebbé (Remete). Megtapasztalja az élet változékonyságát (Szerencsekerék). Megismeri saját, belülről fakadó erejét (Erő). Megtanulja más szemszögből is látni a világot (Akasztott ember). A földi útja itt véget is ér (Halál), hogy egy másik dimenzióban is számot adjon a tudásáról (Kiegyenlítődés). Alászáll a Pokolba (Ördög), hogy kötöttségeitől szabaduljon. Felszáll a Mennybe, hogy Őrangyalával találkozzon (Csillag). A kettő között őrlődve kell meneküljön a kísértés veszedelmétől (Torony), ahonnan sötét, nehéz út (Hold) vezet tovább a Fény felé (Nap). Útja vége felé ismét megmérettetik (Végítélet), és ha arra érdemes, az Univerzum lesz jutalma (Világ), hogy ismét nekivághasson a Nagy Útnak (Bolond).

A Tarot útja többféleképpen is értelmezhető, ezekről a későbbiekben még külön is esik szó.

A Tarot neve

Az iménti történet, amely kísértetiesen visszautal arra a bizonyos mondásra, melyet Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak:

„Való, hazugság nélkül, biztos és igaz. Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát.”

És mindezt persze Atlantisz Smaragdtáblájáról üzeni nekünk…

Ezt a már sokat emlegetett örök körforgást fejezi ki már az elnevezés is: TAROT. Részint a szó végén megismételt „T” által lesz kerek és egész. Pont, mint a Tarot Bolondja, amely hol a sor elején, hol a sor végén foglal helyet, összekapcsolva a Kezdetet és a Véget.

De már megszokhattuk, hogy a Tarot témájában minden mindennel összefügg és minden többszörösen titokzatos… Nincs ez másként az elnevezésében sem. Hogy miért?

Hogy a TORA az Isteni törvényt jelenti, az szinte közismert. Ha azt is tudjuk, hogy a latin ROTA jelentése kerék, az ORAT pedig kinyilatkoztatás, és hozzátesszük, hogy ATOR egyiptomi istennő a beavatásért volt „felelős”, akkor az alábbi mondat – melyet Paul Foster Case alkotott a XX. Században – már egészen izgalmasnak tűnhet: ROTA TARO ORAT TORA ATOR – vagyis a Tarot kereke kinyilatkoztatja a beavatás törvényét. (Más nyelvtani szabály alkalmazása szerint: A Tarot kereke Athor törvényét hirdeti.)

És akkor azt még meg sem említettük az óegyiptomi nézetet, mely szerint a Tarot egyszerűen „a királyi (RO) út (TAR)”. Nos – ez sem cáfolható…

De azért ne feledkezzünk arról sem meg, hogy ugyanezekből a betűkből kerül ki TAOR is, mely szó kísértetiesen hasonlít Taur istennő nevéhez – aki a sötétség egyiptomi istene…

Ha tetszett, add tovább:

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.