Ahol a mesének is vége

Ránézésre csak egy kislány a sok közül, akinek az arcát festettem egy rendezvényen. Még a nevét sem tudom, akkora volt a ricsaj, hogy nem igazán tudtunk beszélgetni. Egy távoli faluban él, mindegy, hogy merre – sajnos egyre több helyen bukkanhatna fel. Persze: nem ő, hanem sorstársai. Amitől különösen ijesztő volt… Tovább olvasom

Sajtószabadság – magyarosan

Azt mondják: itt márpedig jogállam, és sajtószabadság van! És én nagyon szeretnék hinni  ebben, ahogy abban is, hogy egy demokratikusan az ország élére megválasztott csapat nem hazudhat egy ilyen fontos dologban! Mondjuk, másban sem! Csak… – valahogy én mást tapasztalok! Van-e szabad sajtó ott, ahol a közszolgálat sokmillió (adó)forintból fenntartott… Tovább olvasom

2018 december 12 – Az utolsó szög a demokrácia koporsóján

Pénz számolva, asszony verve jó – gondolhatta, amikor mindenki ordibált: verik a képviselőnőt! A csalással, törvénytelenséggel való szembesítés is csak sunyi mosolyra volt elég…Pont az (amúgy sem létező) Alkotmány vetne gátat királyságának, ha ő éppen ezt akarná?!? 

Rabszolgák ők is!

Mi baj a „rabszolgatörvénnyel”?!? Hisz’ rabszolgák vagyunk mindannyian! Ezt már rég elmondtam, sőt: azt gondolom: rosszabb a helyzet, hiszen a rabszolgák értéket képviseltek gazdájuk számára. Ezért – ha jól nem is tartották, de – etették, altatták, néha még gyógyították is őket… Ők pedig sanyarú sorsuk mellett képesek voltak összefogni, közösséget… Tovább olvasom

Harminc évet a harminc évért!

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bevallom, nehezemre esik ez a megszólítás, mert azt gondolom: ön méltatlan erre a címre – de én úgy tanultam, hogy az ország első emberének ez akkor is jár, ha nekem nem szimpatikus, vagy ha arra érdemtelen! A választók döntését illik tisztelni, még akkor is, ha meglehetősen tisztességtelen… Tovább olvasom

Kísért a múlt!

Nem érdekel, hogy ezrek, százezrek, vagy milliók vesztek oda a koncentrációs táborokban – mert az Egy is sok, a Tíz már rengeteg, és az összes többi adat olyan érthetetlen borzalom, amit emberi agy – és lélek – képtelen felfogni is, nemhogy feldolgozni! Az erről szóló megemlékezéseket én mégis erőltetettnek, és… Tovább olvasom

Dögöljmeg, Kedvesem!

Basszamegazég!Nem, nem szokásom ez a stílus, most azonban ez a visszafogott verzió!!!Nem tudom, hogy a kormány egészségpolitikájától, vagy az ellenzék szörszálhasogatós-szájtépős semmitevésétől érzek nagyobb késztetést, hogy viszontlássam a vacsorámat… Azt tudom, hogy már naponta futok bele olyan bejegyzésbe, hogy valamelyik barátom, ismerősöm műtétre várva arra kér, dobjak már egy kis… Tovább olvasom

Veletek vagyunk! Vagy nem…

Egy Krónika beszámoló, tavaly év végéről: …a nemzetpolitikában „középre és lefelé” kell célozni, tapasztalta szerint a magasan képzett értelmiségi rétegek megtalálják a maguk útját magyarként a Kárpát-medencében. Az alsóbb és középszintű csoportokat ugyanakkor olyan nemzetpolitikával kell segíti, amely szerint magyarnak lenni felemelő érzés, sőt kifizetődő is. „A következő évek egyik… Tovább olvasom

Emberi kérdések…

Nem védem a cigányokat! Már csak azért sem, mert számomra ennek a mondatnak nincs jelentése: nekem minden ember EMBER, amíg meg nem győz az ellenkezőjéről, és minden más – nemzetiség, vallás, társadalmi vagy bármilyen más státusz – csak ezután létezhet, de magát az embert nem ez határozza meg, hanem a… Tovább olvasom

Kórház a stadion szélén

Szép lett a “Fradi pálya”! Oké, nekem nem minden tetszik, de azért megfelel, a játékminőség árnyékában egyenesen kiváló a stadion! Nem spóroltak semmivel, legfeljebb itt-ott “ki” egy csepp anyagot – de az egy másik történet… Most csak gyerekkorom “libalegelője” érdekel, ahogy akkor hívtuk a pályát, ha bosszantani akartuk nagyapámat! Sokszor… Tovább olvasom