Nyugalom… Lassan már el is felejtjük ezt a szót! Pedig mindenki erre törekszik, annak ellenére, hogy mindenkinek kicsit mást jelent! Reggel úgy ébredtem fel, hogy végre nem kellett épp rohannom sehova. Igyekeztem hát kiélvezni ezt a különleges helyzetet. A fürdőbe menet előbb bedugtam a sütőbe a tegnapról megmaradt tököt –… Tovább olvasom
Fura egy ország a miénk… Például a legtöbb embernek halvány lila gőze sincs arról, hogy mit is jelent a Mindszentek ünnepe! Nem nagyon vannak tisztába vele, hogy kit vagy mit, és miért ünneplünk ezen a napon (vagy egyáltalán melyiken!). A magyaros vérmérsékletnek köszönhetően a szentek felsorolása ugyan sokak számára sikerül… Tovább olvasom
Nem is értettem, miért nem mentem be a házba… Talán az ösztöneim súgták, hogy vár rám itt valami, talán csak fáradt voltam ahhoz, hogy megmozduljak! Sose bírtam a szelet, és ez most épp hatalmas erővel kezdte korbácsolni a kertet! Én mégis maradtam… A hang és a látvány is egyszerre volt… Tovább olvasom
Sokszor mondogatom: ha létezik a Pokol nevű intézmény – és valóban kénköves tüzek várnak ránk ott – akkor sincs ok az aggodalomra: az emberi szervezet olyan csodálatos, hogy ahhoz is fog alkalmazkodni! Hogy létezik-e egy másik dimenzió, amely a halál után vár ránk – ma is csak sejtem, pedig volt… Tovább olvasom
„A szomorúság mélységet ad. A boldogság magasságot. A szomorúság gyökeret ad. A boldogság ágakat. A boldogság olyan, mint egy ég felé törő fa, a szomorúság olyan, mint a föld méhe felé hatoló gyökerek. Mindkettőre szükség van, és minél magasabbra tör a fa, annál mélyebbre is hatol. Minél nagyobb egy fa, annál… Tovább olvasom
Ezen a héten ünnepeltük Szent Iván éjszakáját – ezért a meteorológusok szerint még most szombaton is alacsonyan szállnak majd a boszorkák az égen! Na jó, de komolyan: eláruljam a titkot, hogy mi áll a seprűn való száguldozás hátterében? Nos, a dolog viszonylag egyszerű: erre való a Boszorkánykenőcs!