Hogy mi történik itt?!?

Pusztán egyetlen napja tettem közzé, hogy a jövőben nem nagyon készülök politikai dolgokról írni, de közben olyan események történtek, hogy csak nem tudok ellenállni, még ha tudom is, mennyi értelme van… Nincs itt semmi látnivaló! – üzente Novák Katalin azzal, hogy napokkal a kegyelmi botrány kirobbanása után jóízűen elmajszolta a… Tovább olvasom

Bástya elvtárs szelleme

A film 1969-ben készült, akárcsak én! Igaz, én már 1970-ben napvilágra kerültem, míg a film a (talán ürgebőrbe bújtatott) dobozában porosodott még közel egy évtizedett a Cenz családnak köszönhetően. Hja, kérem: más idők, más családok voltak akkoriban… és az élet nem habostorta! Nagyon kölyök voltam, mikor első alkalommal láttam, de… Tovább olvasom

Egész úton hazafelé azon gondolkodám…

…miként jött a névváltás ötlete a Petőfi laktanyán! Azután kicsit megnyugodtam: ezt már biztosan a béke szele fújta felénk… Talán legalább nálunk véget érhet a háborús vészhelyzet! Legalábbis a „hadügynek” úgy tűnik, immár az lett a legfőbb gondja, hogy (sok más átnevezés mellett, amelyeket bizonyára az Ellenség megtévesztése végett csináltak)… Tovább olvasom

Keserédes tűzijáték

Elképesztő. mennyi mindennel – pontosabban: gyakorlatilag bármivel! – meg lehet osztani a magyar embereket! Talán éppen azért, mert a nagy dolgokban hiába hallatnák hangjukat, így a legapróbb dolgokon is vérre menő csatát vívva védik vélt igazukat! Nem kell már hozzá pártszimpátia, vallás, elég egy „menni a Balatonra” vagy „kell-e ruha… Tovább olvasom

Kocsmáros úr, jogállamot ide!

Magyarország (gránitszilárdságú) Alaptörvénye szerint „Magyarország független, demokratikus jogállam”. Hogy ez valóban így van-e, arról Brüsszelben (is) aktív vita folyik éppen, mert néhányan úgy gondolják, hogy ez azért nem teljesen fedi a valóságot – márpedig a brüsszeli eurócsap csak oda csöpögteti a friss, habos euró-támogatást, ahol ki van írva a kocsmára, hogy “Jogállam”!… Tovább olvasom

Párizsi jegyzet

A MammyPress Média – az Esti Hírlap Online megszűnését követően – eredetileg (egy vizsgafeladatként, majd később) azért jött létre, hogy a nap híreit foglalja mindenki számára érthetően egy csokorba. Csakhogy az MTI akkoriban indult meg olyan szinten a lejtőn, hogy értelmét vesztette a terv, így csupán a saját gondolataimat, érzéseimet,… Tovább olvasom

Pintér Sándor részére

Eredetileg egy nyílt levelet akartam írni, de már a megszólításnál elbuktam… Kedves? Na ne! És tisztelni sem igazán tudom, márpedig én őszintén szeretek írni, ezért nincs mögöttem mostanában szerkesztőség… Marad annyi, hogy “Pintér Sándor részére” Azt gondolom, önnek aligha dobbant meg a szíve, amikor rendelkezett arról, hogy mostantól a kismamáknak… Tovább olvasom

Rúgni azt nagyon tudunk!

Jó, nem feltétlenül mindenkinek lehet labdába, de nem is azért lettünk a stadionok országa, mert focistáink az egekbe emelték hírnevünket. A berúgás az már sokkal jobban megy – na, nem a focikapuba, és már nem is a sarki kocsmában: jobb szeretünk zugivóként titokban küzdeni a legtöbb alkoholista országának címéért. Felrúgásban… Tovább olvasom

KATA-s(z)trófa

Mégis: kinek az érdeke? Egy gyilkossági nyomozás során gyakran felmerül ez a kérdés… Most közel félmillió embert – igen, a katás vállalkozó is az, csak másodsorban lett adócsaló – szóval közel félmillió embert nyírtak ki. Talán érdemes megnézni, hogy ez kinek volt jó… Azt mondják, jó nekem Mármint nem nekem,… Tovább olvasom

Vajon mikor jönnek a rendőrök?!?

A kormány által hozott törvény kiskapukat is tartalmazott. Nem tudni, ki rakhatta bele, hiszen ők mindig tökéletest alkotnak, híresek az átgondolt, hatástanulmányokon nyugvó jogalkotásukról. Azt hiszem… Na jó, én nem – de sokan tényleg ezt hiszik. Szóval ez a tökéletest alkotó kormány létrehozott egy törvényt, aminek hatására vállalkozók százezrei vagy… Tovább olvasom