A remény újratemetése

Egyszer csak arra lettünk figyelmesek: valami elkezdődött! Harminc év távlatából  ma már mindenki úgy emlékszik, ő maga is részese volt, de ez persze nem igaz… Rendszerváltók voltunk, akarva-akaratlan – de azért korántsem volt ez annyi ember érdeme, mint ahányan ma hirdetik magukról! De ez a lényegen cseppet sem változtat, a… Tovább olvasom

Az éj sötét, és tele van iszonyattal

Szállóigévé vált a Trónok harcának ezen mondata – de nem gondoltam volna, hogy egyszer Magyarországnak is ez lesz a jelmondata! Pedig ez történt! És nem csak azért, mert ismét az éj leple alatt vittek véghez olyan döntéseket, amelyek sötétek, gonoszak, és főként: szembe mennek a közakarattal (no meg józan ésszel,… Tovább olvasom

Mindig kell egy barát…

Madarat tolláról, embert barátjáról – szólt a régi bölcselet… A mi drágajó miniszterelnökünk hiányozhatott a magyar óráról, amikor a közmondásokat vették éppen, és a nagymamája se mondogathatta olyan gyakran, mint az enyém – ez lehet az oka, hogy a korábban kiváló munkát végző PR stábja ellenére valahogy mindig homokszemek kerültek… Tovább olvasom

Éljen a – mi is?!? Ja: Augusztus 20!

Kikerült a kereszt a Parlamentre – hirdeti az Index egyik főcíme. Hogy ez jó hír vagy rossz… ki hogy éli meg! Én elsőre csak álmosan felnéztem: mi van? Gyerekkorom egyik kedvenc ünnepén keresztről sokáig nem is eshetett szó, hiszen a hetvenes években ez kerülendő volt – de nem is igazán… Tovább olvasom

Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

– A pofátlanság netovábbja!!! – Pár cifra káromkodás közepette ez volt az első reakcióm arra a felvételre, amelyen Orbán Viktortól próbáltak érdemi választ kapni néhány – a közvéleményt intenzíven érdeklő, és az emberek ezreinek húsbavágó – kérdésre. Nem tudom, melyik háborított fel jobban: az a tény, hogy a miniszterelnök “csúnya… Tovább olvasom

Akiknek már gyereknap se jár

Szappanbuborékok… Sok gyereknapon voltam idén – szinte mindegyiken ott szálltak… Gépből, fújókából, unikornisból…  Talán csak itt nem voltak jelen! Kicsit azt éreztem, őket nézik annak: szépek, színesek – néhányat idő előtt megsemmisítenek, néhányat megcsodálnak – a többség némán nézi, ahogy a semmibe vesznek!Csakhogy ők NEM szappanbuborékok, hanem gyerekek! Akikre ráadásul… Tovább olvasom

Naugye!

Azt kellene most mondjam, csak így egyszerűen: Bocsánat!  Hiszen alig pár napja morogtam itt is, hogy az állandó forgatások, és a filmesek viselkedése lassan élhetetlenné teszik a várost! Be kell azonban lássam: csak én nem voltam képes globálisan látni a problémát! Illetve dehogy, hiszen nincs is itt semmiféle probléma: csupán szeretet… Tovább olvasom

Meghalt Mátyás…

…oda az igazság! – Istenem, hányszor hallottam ezt nagyanyámtól, ha gyerekként igazságtalannak vélt dolgot reklamáltam! Sokáig nem is értettem, mit jelent, de ahogy megtanultam olvasni, eljutottak hozzám Mátyás királyunk legendás történetei. Némelyikre még ma is emlékszem, vicces, tanulságos történetek voltak… szerettem őket! Egy időre talán el is hittem, hogy volt… Tovább olvasom

Született: Június 4-én

Emlékszem: baromira untuk az egészet! Ezt most szégyellenem kéne, de a tényen aligha változtatna: még a töri órákért rajongó fiúk is inkább az ókor és a középkor világáért rajongtak, a legújabb kor – így nevezték könyvünkben a XX századot – unalmas volt, bonyolult, és tele ellenmondással… A tanárok is óvatosak… Tovább olvasom

Demokrácia – magyarosan!

Nálunk márpedig demokrácia van! És szabadság! Mert ez egy szabad ország, ahol mindenki azt csinál, amit csak… szabad! Vagy: amit – egyelőre – még szabad!Na de tényleg! Mi így együtt egy nemzet vagyunk! Ja, nem: ti vagytok! Illetve: ők! Hogy én ki is vagyok? A legfrissebb definíciók szerint azt hiszem,… Tovább olvasom