Nem veheted el! Érted?

Hogy mi köze a korcsolyának a focihoz? Vagy mindkettőnek az épülő házakhoz? Elárulom! Mindig imádtam a korcsolyát! Még Vitray tolmácsolásával kezdtem gyönyörködni benne és lelkesen szurkoltam sportolóinknak! Illetve… mostanában már ott tartunk, hogy a Kósa Lajos vezette szövetség öt induló versenyzőjéből már csak egyetlen magyar sportoló fért be a keretbe,… Tovább olvasom

Meddig tűrjük még?!?

Meddig tűrjük még?!? – teszik fel egyre többen a kérdést a közösségi portálon. De valójában nem tudom, mit szeretnének: forradalmat? Kivel? Mivel? Tüntetni még néha szabad, bár legfeljebb maroknyi ember részvételével, ami valahol érthető: minden kreativitásomat latba vetve sem tudom elképzelni, amint a mostani kormány – jó, ne dumáljunk mellé,… Tovább olvasom

Bástya elvtárs szelleme

A film 1969-ben készült, akárcsak én! Igaz, én már 1970-ben napvilágra kerültem, míg a film a (talán ürgebőrbe bújtatott) dobozában porosodott még közel egy évtizedett a Cenz családnak köszönhetően. Hja, kérem: más idők, más családok voltak akkoriban… és az élet nem habostorta! Nagyon kölyök voltam, mikor első alkalommal láttam, de… Tovább olvasom

Egész úton hazafelé azon gondolkodám…

…miként jött a névváltás ötlete a Petőfi laktanyán! Azután kicsit megnyugodtam: ezt már biztosan a béke szele fújta felénk… Talán legalább nálunk véget érhet a háborús vészhelyzet! Legalábbis a „hadügynek” úgy tűnik, immár az lett a legfőbb gondja, hogy (sok más átnevezés mellett, amelyeket bizonyára az Ellenség megtévesztése végett csináltak)… Tovább olvasom

Keserédes tűzijáték

Elképesztő. mennyi mindennel – pontosabban: gyakorlatilag bármivel! – meg lehet osztani a magyar embereket! Talán éppen azért, mert a nagy dolgokban hiába hallatnák hangjukat, így a legapróbb dolgokon is vérre menő csatát vívva védik vélt igazukat! Nem kell már hozzá pártszimpátia, vallás, elég egy „menni a Balatonra” vagy „kell-e ruha… Tovább olvasom

Párizsi jegyzet

A MammyPress Média – az Esti Hírlap Online megszűnését követően – eredetileg (egy vizsgafeladatként, majd később) azért jött létre, hogy a nap híreit foglalja mindenki számára érthetően egy csokorba. Csakhogy az MTI akkoriban indult meg olyan szinten a lejtőn, hogy értelmét vesztette a terv, így csupán a saját gondolataimat, érzéseimet,… Tovább olvasom

Pintér Sándor részére

Eredetileg egy nyílt levelet akartam írni, de már a megszólításnál elbuktam… Kedves? Na ne! És tisztelni sem igazán tudom, márpedig én őszintén szeretek írni, ezért nincs mögöttem mostanában szerkesztőség… Marad annyi, hogy “Pintér Sándor részére” Azt gondolom, önnek aligha dobbant meg a szíve, amikor rendelkezett arról, hogy mostantól a kismamáknak… Tovább olvasom

Rúgni azt nagyon tudunk!

Jó, nem feltétlenül mindenkinek lehet labdába, de nem is azért lettünk a stadionok országa, mert focistáink az egekbe emelték hírnevünket. A berúgás az már sokkal jobban megy – na, nem a focikapuba, és már nem is a sarki kocsmában: jobb szeretünk zugivóként titokban küzdeni a legtöbb alkoholista országának címéért. Felrúgásban… Tovább olvasom

Vajon mikor jönnek a rendőrök?!?

A kormány által hozott törvény kiskapukat is tartalmazott. Nem tudni, ki rakhatta bele, hiszen ők mindig tökéletest alkotnak, híresek az átgondolt, hatástanulmányokon nyugvó jogalkotásukról. Azt hiszem… Na jó, én nem – de sokan tényleg ezt hiszik. Szóval ez a tökéletest alkotó kormány létrehozott egy törvényt, aminek hatására vállalkozók százezrei vagy… Tovább olvasom

A mesének vége…

Nem kéne irkálnom… de ez a párhónapos öncenzúra miatt felgyülemlett bennem pár gondolat – és vagy magamban rágódom, vagy kiírom – hátha kaptok egy másik látószöget. Mindenekelőtt: mire számítottatok? Próbáltam követni a kampányt annak ellenére, hogy a kiválasztott személye számomra nem volt elfogadható. (Ezt sajnos az indulók mindegyikéről el tudtam… Tovább olvasom