Ahogy mondják: Boldog karácsonyt!

Hogy kit és mennyiért vettek meg baloldalon? Nem tudom! De szeretném hinni, hogy jó pénzért tették, mert, ha kiderülne, hogy csak szimplán „tényleg ennyire bénák” – akkor itt már nincs remény… Nem értem! Mindenki fel van háborodva a hatalmasok ámokfutásán. Én is. És bárhova megyek, szinte minden ismerősöm, még a… Tovább olvasom

Benned a létra!

Sokszor mondogatom: ha létezik a Pokol nevű intézmény – és valóban kénköves tüzek várnak ránk ott – akkor sincs ok az aggodalomra: az emberi szervezet olyan csodálatos, hogy ahhoz is fog alkalmazkodni! Hogy létezik-e egy másik dimenzió, amely a halál után vár ránk – ma is csak sejtem, pedig volt… Tovább olvasom

Rendben lesz minden!

Zokog és tombol! Bántották, igaztalanul… Vigasztalnád, de van, mikor minden kevés: ha vele morogsz, nem csitul… ha viccelődsz, csak rosszabb! Van, hogy a szavak már hiába szólnak… Talán egy ölelés segít, talán a szeretet rezgései megmutatják az utat a megnyugvás felé! Szavak… mit is mondhatnál?!? Magadhoz szorítva simogatnád hátát, és… Tovább olvasom

Mikor már a múlt sem épül…

Kislányként rengetegszer hallottam: építenünk kell a szocializmust! Baromira nem tudtam, mit jelent, de bevallom: nem is foglalkoztam vele: éltem a saját életem, a családom érdekelt, az otthonom, a gyerekkorom… Persze a suli is, ahol nekem még az örsi órák is tetszettek, mindig csináltunk valami jót: játék, kirándulás, versenyek… Voltam kisdobos is,… Tovább olvasom

Emberség tükrében

Kacagó gyerekhangra kaptam fel a fejem… Hat-hét éves gyerekek szaladgáltak és bohóckodtak két-három esztendős társaiknak, néha egyet-egyet ralizva a kisebbek babakocsijával. Bevallom: felüdülés volt ez a zaj, afféle zene füleimnek a nagyváros hangzavarában… Nézem a boldogan szaladgáló gyerekeket, akik – úgy tűnik – a világ minden tájékán egyformák! Ők ugyanis… Tovább olvasom

Tombol a fesztivál…

…és tombolnak körülötte az indulatok! Én pedig csak kapkodom a fejemet… Tavaly már volt egy C+ Fesztivál, ahol mi is jelen voltunk – igaz, utolsó pillanatban estünk be, gázsiról szó sem volt. Csak zsűritagságra készültünk… de nekünk épp lemondtak egy bulit, nekik lett egy lyuk, szívesen mentünk, mert zenélni akartunk!

Huszár lép – nemzeti sakk

Nem tudtam rájönni, miért zavar a kép… Huszárpapa és két fia: Akár egy boldog családi pillanatot is jelenthetne, aminek nagy tisztelője vagyok. Mégis valahogy olyan mű! Kicsi koromban nem volt divat a huszárkodás, talán a János vitézt jelentette csupán számomra e szó – de ennek megfelelően még így is társult… Tovább olvasom

Hit, szeretet – rendőrség…

Talán 10-12 éves lehettem… El kellett menekülnöm otthonról, mert épp botrány volt. Az alkohol csodákra képes, még a családi köteléket is oldja! Az utcán kóboroltam, az éjszakai járatokon aludtam, és ugyan általában nem féltem, egyszer nagyon megijedtem, és mert már kimerült is voltam, meg éhes is: bemerészkedtem a Bazilikába! Gondoltam,… Tovább olvasom

Üzenet az X-ből

Sorra bukkan fel minden oldalon a hír: mekkora „beszólás” volt az RTL Klub és Szörényiék részéről, hogy a századik X-Faktor adás tiszteletére elénekelték, hogy “Miért hagytuk, hogy így legyen” – és ezzel jól „megmutatták” a kormánynak, hogy mit gondolnak… Nos, Hölgyeim és Uraim: nem kéne ennyire naivnak lenni, és mielőtt a… Tovább olvasom

Nem nyerhet – de mi veszítünk: reményt!

Naponta hallom az elégedetlenkedő embereket, és nem értettem: ha mindenki ennyire utálja azt, ami ebben az országban folyik, akkor hogy a fenébe lett meg a “bűvös kétharmad”?!?Na jó – egy részét sejtem… biztosították már az előző ciklus törvényeivel. De köszönöm, hogy az ellenzék ilyen szépen elmagyarázta… mert ha ők az… Tovább olvasom