KATA-s(z)trófa

Mégis: kinek az érdeke? Egy gyilkossági nyomozás során gyakran felmerül ez a kérdés… Most közel félmillió embert – igen, a katás vállalkozó is az, csak másodsorban lett adócsaló – szóval közel félmillió embert nyírtak ki. Talán érdemes megnézni, hogy ez kinek volt jó… Azt mondják, jó nekem Mármint nem nekem,… Tovább olvasom

Vajon mikor jönnek a rendőrök?!?

A kormány által hozott törvény kiskapukat is tartalmazott. Nem tudni, ki rakhatta bele, hiszen ők mindig tökéletest alkotnak, híresek az átgondolt, hatástanulmányokon nyugvó jogalkotásukról. Azt hiszem… Na jó, én nem – de sokan tényleg ezt hiszik. Szóval ez a tökéletest alkotó kormány létrehozott egy törvényt, aminek hatására vállalkozók százezrei vagy… Tovább olvasom

A mesének vége…

Nem kéne irkálnom… de ez a párhónapos öncenzúra miatt felgyülemlett bennem pár gondolat – és vagy magamban rágódom, vagy kiírom – hátha kaptok egy másik látószöget. Mindenekelőtt: mire számítottatok? Próbáltam követni a kampányt annak ellenére, hogy a kiválasztott személye számomra nem volt elfogadható. (Ezt sajnos az indulók mindegyikéről el tudtam… Tovább olvasom

Megmondták: ez nem háború!

Nincs víz! Sebaj, van hó… Még! És a radiátorból is lehet leengedni – úgyse működik a fűtés! Így is lehet (túl)élni, legalábbis egy darabig. Néhány napig. Aztán ki tudja… Enni is kéne, de az most kockázatos. Az elmúlt hetekben megcsappant a készlet, most meg beáll az ember egy sorba, hogy… Tovább olvasom

“Én Petőfi nem vagyok…”

Jaj, hányszor mondtuk el ezt a kis versikét, többnyire születésnapokon?!? Ma is ünnep van… Számomra az egyik legkedvesebb lenne, valahol a karácsony után, vagy mellette közvetlenül! Mégis, ma ünnepélyes hangulat helyett inkább egy kicsit nevetségesnek érzem magam! Ezen a szép tavaszi napon általában a sajtószabadságról szoktam megemlékezni – amit az… Tovább olvasom

Szolgálunk és félünk

Imádom a gyerekeket! Ők még ártatlanok és tiszták, ők a jövő, számukra még minden perc egy nagy lehetőség! Imádom a mosolyukat, imádom a csibészségeiket! Saját csemetém is akadnak szép számmal – igaz, ők már csak számomra gyermekek… SOHA nem lennék képes abortuszra! Ezt már életemmel is igazoltam, hiszen első gyermekem… Tovább olvasom

Sajtószabadság – magyarosan

Azt mondják: itt márpedig jogállam, és sajtószabadság van! És én nagyon szeretnék hinni  ebben, ahogy abban is, hogy egy demokratikusan az ország élére megválasztott csapat nem hazudhat egy ilyen fontos dologban! Mondjuk, másban sem! Csak… – valahogy én mást tapasztalok! Van-e szabad sajtó ott, ahol a közszolgálat sokmillió (adó)forintból fenntartott… Tovább olvasom

Pénz számolva – asszony verve jó!

Sminkesek a bántalmazás ellen

Azt gondolnánk, ma – amikor mindent a pénz és a pénz által megszerzett hatalom irányít szerte a világban – talán a szólás folytatása már idejétmúlt lehet… De nem! Az asszony sokak szerint verve volt jó 50 évvel ezelőtt is, és ez most sem változott! A gyereket meg nevelni kell, és… Tovább olvasom

Kuss legyen: itt szólásszabadság van!

– Mit rinyálsz? Azt írsz, amit akarsz… – vágják időnként a fejemhez, ha meg merem kérdőjelezni a szabadság, a demokrácia jelenlétét. Márpedig ez gyakorta megesik, az idézet azonban a legenyhébbek közül való, minden jelzőtől megcsonkítva, pedig igen választékosan szoktak megnevezni… Igazuk lenne? Szeretném hinni, hogy igen! Hogy tényleg csak én… Tovább olvasom

Dózsa György (ük)unokája

Én csak élni szeretnék! Lehetőleg a saját hazámban… Élni, és nem csak túlélni! Azt azonban nehezen tudom életnek hívni, ha napi 12-16 órányi munkával is csak annyit lehet elérni, hogy fedél van a fejed felett és esetleg étel az asztalon. Nem vitatom, hogy ezek az élet alapszükségletei közé tartoznak, mégis:… Tovább olvasom