Változó idők

Amikor kicsi voltam, nagyapám kézen fogva vitt magával… és amerre jártunk, mindenkiről kiderült, hogy hova is tartozik. Ez még hazaérve is különleges dolog volt amúgy, hiszen a családban mindenki piros-kékben masírozott, és hetente kint csücsült a Fáy utcai stadionban a foci- és a kézilabda meccseken! Nagyapám ellenben ízig-vérig Fradi drukker volt! Élete legnagyobb élménye lehetett, hogy a stadion mellett elkészült a felüljáró, és így naponta beleshetett a pálya zöld gyepére, amit mi „vasasok” csak libalegelőnek hívtunk. De ha kimondatta velem, hogy „hajrá Fradi”, akkor kaptam egy zacskó cukorkát…

A Kálvin téri aluljárón keresztül járt elém a suliba, ahol ott várta minden áldott nap az ősellenség: az újságárus, aki bizony dózsás volt! Lila-fehér sapkája messziről virított, akárcsak a feje, mikor meglátta nagyapámat! Egy forint a forró lángos, kikapott a Ferencváros – kántálta gyorsan az Esti Hírlap mellé, amire persze nagyapám már vágta is vissza a rigmust: két forint a rózsa, rossz csapat a Dózsa!

Hát igen… az örök ellentét! Ami nem is csoda, hiszen a dolgozók, a polgárok köre, melyet a valaha Soroksárról indult Ferencváros csapata akkoriban képviselt végre azt érezhette közben, hogy ha másképp nem, legalább így visszaszólhat: a rendőröket, a rendszer őrzőit, a hatalmat szimbolizáló újpestieknek!

Volt miért, tudjuk jól – ha nem is a sportolók vagy rajongóik adták az okot, a mai viszály gyökere több évtizedes múltra tekint tehát vissza… A különbség csak az, hogy a rigmusváltást követően nagyapám mindig megvette a nagy riválistól az újságot (még szabadnapján is elment érte odáig, mindig ott vette meg!), majd mosolyogtak, kezet fogtak, és folytatták útjukat.

Ehhez képest ma már a saját csapattársak sem állnak ki egymásért, és mert a szurkolói rigmusokat már csak a B-közepesek fújják, meglehetősen egyedi (vagy inkább alpári) stílusban, a hétköznap emberei új ellenséget generáltak maguknak: pártok szerint utálják egymást! Versikék és mosolyok nélkül… Akár szó szerint is lábbal tiporva az ellenfélből ellenséggé váltakat…