Blogom

Hétker

Gizi néni magányosan éldegél egy körfolyosós ház földszinti lakásában. Ajtaját messziről jelzi a rengeteg növény, amelyeket minden reggel szertartásosan végig locsolgat. Állítólag beszél is hozzájuk, de ez valószínűleg csak pletyka. Talán kicsit bogarasnak tűnik, mégis mindenki szereti, ami érthető: mindig mosolyog, mindenkihez van egy jó szava, és bár már nyugdíjas, mégis állandóan sürög-forog! Korábban raktárt …
Continue reading Hétker

Csodák csodája

Nézem a gyönge szirmokat… A semmiből jöttek – a semmibe tartanak. Mégis ittlétük maga a csoda!Az életet hirdetik, a körforgást – miközben egyszerre táplálják a méheket, dongókat és az emberi lelket! Hogy mi lesz a sorsuk? Ki tudja… Gyengének tűnően kapaszkodnak, de a többségüknek talán megadatik, hogy – részben a rovarok hálájából – terméssé változzanak. …
Continue reading Csodák csodája

Terézanyu

– Mi vagy te, valami Teréz anya? – szegezte nekem a kérdést egy barátom, nem annyira elismerésnek szánva, inkább a “hülye” egyfajta diszkrét szinonimájaként. Nevettem rajta. Mit tudom én, ki vagyok – csak teszem, amit jónak gondolok, akkor is, ha ez szembe megy a szokással.  Akkor éppen festeni készültem: a pandémia miatt gyerekek arcára nem …
Continue reading Terézanyu

Vedd észre!

Nem szeretem a reklámokat! Önmagamat pedig különösen nehezemre esik reklámozni. Igen, tudom: néha szükséges rosszként meg kell tenni… Végre volt egy fél szabadnapom, gondoltam: csinálok a könyvemhez egy videós ajánlót. Nos, nem az lett belőle! Ha van két perced ajándékba: nézd meg! És mert a videó csak másfél perc: még pont marad annyi időd, hogy …
Continue reading Vedd észre!

Képtelen történet

Mondhatnám, hogy véletlenül lettem arcfestő – de nem hiszek a véletlenekben. Az bizonyos, hogy életem legklasszabb „munkája” lett belőle, amíg nem vitte el a covid… Az első „maradj otthon” mozgalom során néhány kollégával egy kihívásba kezdtünk, hogy ne jöjjünk ki a gyakorlatból és ne legyen olyan fájó a hiány és a magány: minden napra volt …
Continue reading Képtelen történet

Bicskanyitogató mélység

Hetek, vagy inkább hónapok óta hallgatok! Erről a kormányról már aligha tudnék újat mondani, az ellenzék leginkább szóra sem érdemes, de legfőképp azért lettem csendes, mert azt gondolom: ennek most nincs ideje! Csakhogy ez az exkluzív interjú a köztévén, amit természetesen a Kormány Facebook oldala is online közvetített (nem mintha személyi kultusz lenne, ez simán …
Continue reading Bicskanyitogató mélység

Hangképek 2: Legyél a csöndem!

Fess zenét! – mondta egy barátom, és már küldte is a dalokat. Ki tudna egy ilyen kihívásnak ellenállni? Jó, bizonyára akad, akit nem csigáz fel a lehetőség, én azonban belevágtam. A sorozat következő zenéje: Cseh Tamás – Csönded vagyok  Mi más fejezhetné ki szebben a csöndemet, mint egy szál virág, amely köztudottan szebben beszél minden …
Continue reading Hangképek 2: Legyél a csöndem!

Nőnapi gondolatok

Március 8-án mindenki a nőket ünnepli. Nem volt ez másképp gyerekkoromban sem – vagy mégis? A szakszervezeti ajándékon kívül – jellemzően konyharuha vagy kötény – kötelező kelléke volt az ünnepnek a hóvirág, szigorúan borostyánlevélbe csomagolva… Szép volt, de olyan kis semmilyen. Úton-útfélen árulták, az aluljárók is ezzel voltak tele – és mert a mértéktelenség egyre …
Continue reading Nőnapi gondolatok

Hangképek 1: A világ nélküled

Fess zenét! – mondta egy barátom, és már küldte is a dalokat. Ki tudna egy ilyen kihívásnak ellenállni? Jó, bizonyára akad, akit nem csigáz fel a lehetőség, én azonban belevágtam. A sorozat első zenéje: Tape Underground – Ugyanolyan A kulcsmondat önmagamnak is hordoz feladatot: „túl sok az angyal, ha elhiszed, hogy minden ugyanolyan nélküled” – …
Continue reading Hangképek 1: A világ nélküled

Ércnél maradandóbb

Van egy festegetős “kihívásom”: minden napra kapok egy szót és én esténként szorgosan megfestem. A mai feladat: József Attila. Testhezálló: kicsi korom óta nagy rajongója vagyok! Vele nőttem fel, számtalanszor mutatott iránytűt számomra, gyakorlatilag az egyetlen állandó pont az életemben! Eszembe jutott egy gondolatot róla, amit megosztanék veletek. Élete során nem sokra tartották. Akadtak ugyan …
Continue reading Ércnél maradandóbb