Magyarország (gránitszilárdságú) Alaptörvénye szerint „Magyarország független, demokratikus jogállam”. Hogy ez valóban így van-e, arról Brüsszelben (is) aktív vita folyik éppen, mert néhányan úgy gondolják, hogy ez azért nem teljesen fedi a valóságot – márpedig a brüsszeli eurócsap csak oda csöpögteti a friss, habos euró-támogatást, ahol ki van írva a kocsmára, hogy „Jogállam”! És szerintük itt nem látszik,…
A rabszolgatörvény – hülyeség! Egy felfújt lufi… ami jót pukkant! A dolgozók egy jelentős része eddig is több, mint 400 órát túlórázott és örült, ha viszonylag pontosan elszámolták, vagy lecsúsztatta… A munkáltatók pedig eddig is megtalálták a módját, hogy lepapírozzák a túlmunkát, ahogy abban is kellően kreatívok voltak, hogy rákényszerítsék erre dolgozóikat. Most van rá…
Mi baj a „rabszolgatörvénnyel”?!? Hisz’ rabszolgák vagyunk mindannyian! Ezt már rég elmondtam, sőt: azt gondolom: rosszabb a helyzet, hiszen a rabszolgák értéket képviseltek gazdájuk számára. Ezért – ha jól nem is tartották, de – etették, altatták, néha még gyógyították is őket… Ők pedig sanyarú sorsuk mellett képesek voltak összefogni, közösséget alkotni, kultúrát teremteni – nem…
Mindig ezek a fránya hírek… Hallgatom: épp sorolják, hogy ki lehet majd jövőre ellenfele Tarlósnak! Ki lehet majd, akit közösen indíthatnának, és ki mellé nem fognak odaállni a pártok, vagy épp a választók?!? Ezek a találgatások már önmagukban is viccesek és többnyire minden alapot nélkülöznek, de a hírekben még megfejelik azzal, hogy a JollyJokernek tartott…
Nézem a sokadik pálforduláson átesett Hír TV-s interjút, és közben azon gondolkodom: létezik-e még egyáltalán olyan, hogy sajtóetika? Ha igen, akkor abba hogyan „férhet bele”, hogy valakit meghívok egy élőadásba olyan témában, amiben szakértő, miközben valójában csak hülyét akarok csinálni belőle? Beleférhet-e, hogy tökmásról kérdezem, amiben ugyan nem kompetens, de aki nem ért hozzá, az ezt…
– A pofátlanság netovábbja!!! – Pár cifra káromkodás közepette ez volt az első reakcióm arra a felvételre, amelyen Orbán Viktortól próbáltak érdemi választ kapni néhány – a közvéleményt intenzíven érdeklő, és az emberek ezreinek húsbavágó – kérdésre. Nem tudom, melyik háborított fel jobban: az a tény, hogy a miniszterelnök „csúnya dolognak” és egyben „kollektív zaklatásnak”…
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesebeli közmunka program! Sok jót lehetett hallani róla – mégtöbb rosszat – de mindenki kedvenc története az volt, hogy milyen jó lesz majd annak, aki mostantól 47 frissen nyomott ezrest oszthat be egy teljes hónapra… És ez a tény végre összefogta az országot: az egyik fele azért…
Ez a növény mintha szégyenlené felhasználásának ily módját… Talán még abba is belegondolt, hány fa adhatta életét, hogy legyártsák és ráaggassák – és most igyekszik mielőbb benőni az egészet! Érthető: ez egy ellenzéki kampány-plakát – én is eltakarnám, ne is lássam a hazugság mai szinonimájának megtestesítőjét, én is szégyelleném! A kormányzó párt plakátját vélhetően…
Egy kicsit kezd elegem lenni abból a tényből, hogy az ország fel – és meg! – lett osztva, balosokra és jobbosokra. Szeretném mindenek előtt megjegyezni, hogy minden tiszteletem az egy kézzel, vagy egy lábbal élőké – de haladni két lábbal, dolgozni két kézzel lehet a leghatékonyabban! MINDKETTŐRE szükség van! Nem ellenségei, még csak nem is…
Egyebet se hallok egy hete! Nem lehetne már ezt befejezni?!? Igen, vannak emberek, akik már fájóan buták! Amikor a fiatal történész lány a brüsszeli utasításra bevezetendő arab számokra azt mondja, hogy “hát én másképp látom, mert történész vagyok”, akkor igen, megértem az indulatokat! De senki nem úgy születik, hogy buta akar lenni! Visszautasítom, hogy napok…