Ahogy mondják: Boldog karácsonyt!

Hogy kit és mennyiért vettek meg baloldalon? Nem tudom! De szeretném hinni, hogy jó pénzért tették, mert, ha kiderülne, hogy csak szimplán „tényleg ennyire bénák” – akkor itt már nincs remény…

Nem értem! Mindenki fel van háborodva a hatalmasok ámokfutásán. Én is. És bárhova megyek, szinte minden ismerősöm, még a korábban a FIDESZ felé elkötelezettek egy része is. Épp csak az ellenzék, aki úgy tűnik: elégedett! Legalábbis: érdemben nem tesz semmit! Megvették őket? Vagy zsarolják?

Mert más magyarázat nem nagyon lehet arra, hogy a jól megfogalmazott vélemények, és az előkészített tervek, megoldási javaslatok helyett folyamatosan attól hangos a média, hogy ki kivel hogyan nem hajlandó együttműködni… Nem tudok elképzelni más okot, ha egyszer nem képesek egyetlen hitelesnek tűnő nevet sem felmutatni, aki mögé felsorakoznak, és azt mondják, vele – együtt! – majd megvédjük az országot, a demokráciát!

Mert kérem szépen, itt már nem csak arról van szó, hogy „nem szimpi” a mostani vezetés! Itt köztörvényes bűnözök flangálnak vezető szerepben, és semmi nem szent számukra a hatalmi posztjukon kívül! És ha valaki szólni mer, akkor egyszerűen kicsinálják! Nem, nem feltétlenül az életét veszik el, de simán elérik, hogy azt is megbánja, hogy megszületett, nem hogy megszólalt!

És mi ezt hagyjuk… hagyjuk mint, kisemberek, mert félünk! Félünk a megtorlástól, féltjük a megélhetésünket, féltjük a családunkat. De azért küzdöttünk a demokráciáért és azért választottunk meg képviselőket, hogy ők intézményesítve – és hozzáértően – képesek legyenek meggátolni egy ilyen helyzetet!

Ehhez képest óvodai szinten(?) visítoznak, vitatkoznak egymással, miközben az egészségügy haldoklik, az oktatás megbukott, a gazdaság csak a kiváltságosoknak működik, a hárommillió koldus országa lassan tündérmesévé avanzsál, és a kivívott demokráciában lassan az utolsó előtti párt is megszűnik létezni… Mert mint a Hegylakó című filmben: itt újra „csak egy maradhat”!

Látva a sok marakodást, egymáson taposást, besúgást – igaz lehet a mondás: minden nemzetnek olyan a kormánya, amilyet érdemel! De hogy ilyen ellenzéket mivel érdemeltünk ki? Belegondolni sem merek…

A zsigeri orbánozáson és az egymással való marakodáson kívül: óhajt valaki valamit végre tenni is? Vagy a magyar demokrácia – érdeklődés hiányában – újabb évtizedekre dobozba kerülhet? Mondanám erre, hogy „Anyám, én nem ilyen lovat akartam”, de mint már lassan negyedszázada tudjuk: „Lovat lehet váltani, rendszert nem”! Utóbbi idézet a „rendszerváltás” utáni első miniszterelnöktől, Antall Józseftől ered… Lassan minden máig idézett gondolata új értelmet nyer: „Tetszettek volna forradalmat csinálni”. Talán igaza volt!