Naponta hallom az elégedetlenkedő embereket, és nem értettem: ha mindenki ennyire utálja azt, ami ebben az országban folyik, akkor hogy a fenébe lett meg a „bűvös kétharmad”?!?Na jó – egy részét sejtem… biztosították már az előző ciklus törvényeivel. De köszönöm, hogy az ellenzék ilyen szépen elmagyarázta… mert ha ők az alternatíva, akkor tényleg mindegy, hogy…
Mondanám, hogy „de jó volt”, és – alapvetően optimista lévén – próbálom is keresni azt a kis momentumot, ami jó volt ezen az estén… De nincs! Na jó, talán az a néhány ismerős arc, vagy az a tény, hogy együtt voltunk… Elismerem, az se volt egy jó indítás, hogy már reggel óta rosszul éreztem magam,…
Megszokhattuk már, hogy brit tudósokra hivatkozva tálalnak elénk bődületes baromságokat – de hát ilyen az élet és ilyen a média. No meg: ilyenek vagyunk mi, olvasók! Mégis most azt kell mondjam: ezek a brit tudósok lehet, hogy azért néha tudnak valamit…
Nem vagyok magyar, nem vagyok polgár, nem vagyok hazafi – és mint ma sikerült megtudjam: már újságíró sem vagyok! Az ember mindig tanul valamit – már ha embernek még mondhatom magamat… Számomra ez a alap, ez az etalon! Minden más csak blabla! “Legnagyobb cél pedig itt-e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben.” Arany Jánoshoz hasonlóan…
Hát így megy ez itt, kérem! Mert ha valaminek meg kell lenni, akkor meg kell lenni – aki mást mond, az hazudik! Ha egyszer Orbán emlékművet akar, akkor emlékmű lesz! Hogy mitől volt ez neki olyan fontos? Ki tudja… Földi halandó nem képes már követni gondolatmenetét. Kell! Mert csak!
„Magyarkodni” – az elmúlt évek egyik legérdekesebb új szava… Tarsollyal, meg Árpádsávokkal felvértezve hirdetni az igét (amely ráadásul alapvetően egy cselekvést kifejező fogalom lenne) – ez ma nagyon „menő”. A tiszta, érthető magyar beszéd, a magyar nyelv helyesírása már nem feltétlenül tartozik az elvárások közé… hát persze, hiszen a „magyar” az rovásírást szívott magába az…
– Ez fantasztikus! – kiált fel mellettem egy fiatalember… Én pedig már-már pánikszerűen menekülnék: hírhedt arachnofóbiásként azzal kellett szembesülnöm, hogy hatalmas óriáspókok másznak fel a Gellérthegy oldalán! Szerencsére nem valami űrből érkezett szörnyek szállták meg a hegyoldalt – csupán egy különleges látnivalóba csöppentem bele: a Herman Ottó év egyik legkiemelkedőbb programjaként fénnyel festették meg a…
Menni vagy nem menni? Hosszan tanakodtam, hogy menjek-e a Szabadság koncertjére… Lehet, hogy az én ízlésemmel van baj, de nekem kicsit bizarr volt a megemlékezésnek ez a módja – pedig magam sem hajlok a jajveszékelve emlékezés felé. De a tisztelet, az ünnepélyesség, és annak tudatosítása, hogy egyáltalán kiről-miről szól az ünnep – ezeket elengedhetetlen kelléknek…
Hatalmas szempár mosolyog felém – jó helyre jöttem! Ahogy közeledek felé, próbálom végiggondolni, mit is kérdezhetnék tőle… Nem könnyű feladat, hiszen nem szeretném a bulvár szintjére vinni a beszélgetést, nem akarok szenzációt a tragédiájából! De szeretném, ha a világ megismerné, mennyire más kultúrák, értékrendek léteznek a nekünk megszokottakon kívül… – Ülj csak le! – invitál…
Nem is kéne, hogy érdekeljen… Hiszen nem vagyok médiacég, nem én kell majd megfizessem! És ez nem is olyan, mint a bankadó – nem fogják tudni rám terhelni az érintettek. Bár megfenyegettek, hogy mostantól nem lesznek a „kedvenc” sorozatok, meg tehetségkutatók, de az az igazság, hogy ezeknek nem vagyok célközönsége! Oké, tudom – van, aki…