Rabszolgák ők is!

Mi baj a „rabszolgatörvénnyel”?!? Hisz’ rabszolgák vagyunk mindannyian! Ezt már rég elmondtam, sőt: azt gondolom: rosszabb a helyzet, hiszen a rabszolgák értéket képviseltek gazdájuk számára. Ezért – ha jól nem is tartották, de – etették, altatták, néha még gyógyították is őket… Ők pedig sanyarú sorsuk mellett képesek voltak összefogni, közösséget alkotni, kultúrát teremteni – nem …
Continue reading Rabszolgák ők is!

 

Külügyi vízfolyás…

Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette: magyar diplomaták kísérték át a Balkánon Nikola Gruevszki macedón ex-kormányfőt. Ezt eddig is tudtuk, de engem azért zavar néhány apróság… Például az, hogy miért?  Mert menekült az igazságszolgáltatás elől? Az nem bűnpártolás, jobb helyeken? Netán szolidaritásból: ki tudja, mikor fordul a kocka? Tudomásom szerint – ha bízhatunk Szijjártó hivatalában – egy biztonságosnak …
Continue reading Külügyi vízfolyás…

 

Mindig kell egy barát…

Madarat tolláról, embert barátjáról – szólt a régi bölcselet… A mi drágajó miniszterelnökünk hiányozhatott a magyar óráról, amikor a közmondásokat vették éppen, és a nagymamája se mondogathatta olyan gyakran, mint az enyém – ez lehet az oka, hogy a korábban kiváló munkát végző PR stábja ellenére valahogy mindig homokszemek kerültek a VIP listájára… Szüleinket az …
Continue reading Mindig kell egy barát…

 

Márpedig itt (média)halottak napja van!

Nem temetni jöttem a demokráciát… Miért is tenném? Hiszen itt minden rendben van! Szabadság, béke… még én is járathatom a szám! Igaz, onnan szoktam tudni, hogy egy-egy blogbejegyzésem kikerült valahova, hogy az 500. olvasás után azonnal megjelennek a gyalázkodó bértolnokok! És igaz, néha vannak érthetetlen megtorlások: vagyonvizsgálatok, rejtélyesen megtagadott útlevél, folyamatos hatósági fricskák… Talán csak …
Continue reading Márpedig itt (média)halottak napja van!

 

Harminc évet a harminc évért!

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bevallom, nehezemre esik ez a megszólítás, mert azt gondolom: ön méltatlan erre a címre – de én úgy tanultam, hogy az ország első emberének ez akkor is jár, ha nekem nem szimpatikus, vagy ha arra érdemtelen! A választók döntését illik tisztelni, még akkor is, ha meglehetősen tisztességtelen módon lett megkérdezve véleményük… Úgy …
Continue reading Harminc évet a harminc évért!

 

Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

– A pofátlanság netovábbja!!! – Pár cifra káromkodás közepette ez volt az első reakcióm arra a felvételre, amelyen Orbán Viktortól próbáltak érdemi választ kapni néhány – a közvéleményt intenzíven érdeklő, és az emberek ezreinek húsbavágó – kérdésre. Nem tudom, melyik háborított fel jobban: az a tény, hogy a miniszterelnök “csúnya dolognak” és egyben “kollektív zaklatásnak” …
Continue reading Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

 

Migránsokat akarok!

Igen, migránsokat akarok, most! Nem, nem őrültem meg, csak elfogyott a türelmem! Hónapok óta hallgatom, hogy micsoda rettenet lesz itt, ha “bejönnek” – eközben azt látom, hogy már rég itt vannak, igaz: lassan nem mernek utcára menni… Hogy mást ne mondjak: orvost lassan már alig találni mást (a magyar dokik zöme “kalandvágyó”), de ha valaki …
Continue reading Migránsokat akarok!

 

Gizi néni

Gizi néni a körfolyosós ház földszintjén lakik. Már messziről jelzi ajtóját a temérdek növény, amelyeket minden reggel gondosan locsolgat. Egyesek szerint beszél is hozzájuk, de szerintem ez csak rosszindulatú pletyka. Nem mintha bárkinek adna okot Gizi néni, hogy kivívja ezt: mindig mosolyog, mindenkihez van egy jó szava, és bár már nyugdíjas, állandóan sürög-forog! Korábban raktárt …
Continue reading Gizi néni

 

Évértékelés by Mammy

Egyszerűen: nem értem! Én évek óta pofázom, hogy szar ez így, amit az élet valahogy mindig igazolt! Azok az emberek, akik tehetnének ellene, mi a francért nem tesznek semmit?!? Tényleg egy olyan országban kell élni, ahol simán kivezénylik az óvodásokat, hogy legyen aki tapsol a honvédelmi miniszternek? felfoghatatlan milliárdokat lehet úgy ellopni, hogy a NewYork …
Continue reading Évértékelés by Mammy

 

Tilosban…

Vannak emberek, akik hatalmasabb tekintélyek hazánkban, mint az öt főméltóság… Ilyenek a pizzafutárok, a portások, a takarítónénik – és a biztonsági őrök! És ha ők egyszer begorombulnak… a Jóisten irgalmazzon nekünk, egyszeri földi halandóknak!Hogy ez mennyre így van, azzal legutóbb tegnap este sikerült szembesülnöm, miközben igen jelentősen sikerült fejlesztenem a káromkodási szókincsemet, sajnos csak magamban, …
Continue reading Tilosban…