Szélkakasharc

Alig néhány éve még rendszeresen súlyos pénzeket kellett elköltsünk arra, hogy – jelenleg 28 éve tartó – kapcsolatunknak ne a Magyar Állam vessen véget! Kedvesemet ugyanis Erdélyből “importáltam”, ami azzal járt, hogy innentől kezdve nemkívánatos személyekké váltunk. Bár én Budapesten születtem és törvényesen összeházasodtunk, együtt neveltük négy gyerekünket, miközben két… Tovább olvasom

Ahogy mondják: Boldog karácsonyt!

Hogy kit és mennyiért vettek meg baloldalon? Nem tudom! De szeretném hinni, hogy jó pénzért tették, mert, ha kiderülne, hogy csak szimplán „tényleg ennyire bénák” – akkor itt már nincs remény… Nem értem! Mindenki fel van háborodva a hatalmasok ámokfutásán. Én is. És bárhova megyek, szinte minden ismerősöm, még a… Tovább olvasom

Arcpirító ünnepség

– Még sincs olyan hideg! – gondolta valaki ebben a momentumban pillanatban… Vagyis akkor semmi nem gátolja meg őket abban, hogy – hosszas tűnődés után – megünnepeljék 1956-ot! Igaz, én azt sem tudom: mit lehet ezen ünnepelni? Elég szarul jöttünk ki belőle, sokan meghaltak… Igen, van, aki szabadságharcosként. Van, aki… Tovább olvasom

Farkashajsza – Soros között olvasva

Nézem a plakát-tengerről szóló képeket, írásokat, és nem értem… A hiba biztos bennem van, hiszen nekem is kiverte a biztosítékot ez a dömping, mert tele van a város (és a hócipőm) vele… miért erre költ a kormány, amikor ezer más hasznosabb dologra kéne pénz? mit akar még, amikor már ez… Tovább olvasom

Grandiózus hányinger – avagy Megnyitó, kis ellentmondásokkal

Grandiózus, lenyűgöző, és egyszerűen: ámulatba ejtő! Ezek voltak az első gondolataim, mármint közvetlenül azután, hogy felvetődött bennem a kérdés: mi a franc ez?!? Igen, tényleg ennyire ellentmondásba kerültem önmagammal! Mondhatni: vegyes érzésekkel néztem a híres/hírhedt Vizes VB megnyitóját… Igyekeztem elhatárolódni attól a ténytől, hogy röpke 3 milliárdot tapsoltunk el két… Tovább olvasom

Mikor már a múlt sem épül…

Kislányként rengetegszer hallottam: építenünk kell a szocializmust! Baromira nem tudtam, mit jelent, de bevallom: nem is foglalkoztam vele: éltem a saját életem, a családom érdekelt, az otthonom, a gyerekkorom… Persze a suli is, ahol nekem még az örsi órák is tetszettek, mindig csináltunk valami jót: játék, kirándulás, versenyek… Voltam kisdobos is,… Tovább olvasom

Volt egyszer egy(-két!) rock szentély

…de elküldték a PeCsába! Majd azok után, hogy legendák „robbantottak” a színpadán – most egyszerűen lerombolják azt is… Hogy hogyan tovább? Ki tudja! Emlékszem, ifjúságom hajnalán majdnem poppernek lettem kikiáltva! Az ok egyszerű: ez a hajviselet nem csak jól állt, de elegendő voltam hozzá én is, és a hajam is…. Tovább olvasom

Az én Árpi bácsim

Azt a nagyon megtisztelő feladatot kaptam, hogy szervezzek egy megemlékezést a tiszteletére… Boldogan mondtam rá igent, mert – nem tudtam, mit vállalok, és mert – nem sok embert tudok a politikai életből szeretni és tisztelni, de Göncz Árpádot maximálisan! És azt gondolom, hogy ezzel sokan vagyunk így, ezért különösen nemes ez… Tovább olvasom

Huszár lép – nemzeti sakk

Nem tudtam rájönni, miért zavar a kép… Huszárpapa és két fia: Akár egy boldog családi pillanatot is jelenthetne, aminek nagy tisztelője vagyok. Mégis valahogy olyan mű! Kicsi koromban nem volt divat a huszárkodás, talán a János vitézt jelentette csupán számomra e szó – de ennek megfelelően még így is társult… Tovább olvasom