Index-hiszti – avagy a hírek temetése

Néhány ember szerint „Index-hiszti” van… Tényleg csak ennyi lenne?

Pár napja az egyik gyerekem a Keleti pályaudvarnál haladt keresztül és meglepve látta, hogy harsány tüntetés szerű valamibe cseppent bele. Fel is hívott egyből, hogy mi ez, mi történik épp körülötte?!?

Nem tudtam megmondani! 

Mostanában túl sokat dolgozom, talán csak lemaradtam az eseményekről… De – mi sem egyszerűbb – előttem az internet! Lássuk, mi történt? A Facebookon még semmi nem látszik… persze: eleve nem onnan kéne tájékozódni!

Normális körülmények között az ember ezt a hivatalos hírügynökség oldalán kezdené, de az MTI sajnos “felejtős” már évek óta! Sebaj, majd a… Hol is? – és itt elakadtam! 

De tényleg: hol nézhetnék még utána egy hírnek, különösen akkor, ha az vélhetően nem tetszik az aktuális vezetésnek?!? Hol van még olyan hírfolyam, amely széles körben tájékoztat, és esetleg kicsit bővebben, mint Soros aktuális rémtettei és a napi migráns helyzet?

Az Indexet lehetett szeretni, utálni, kezdőlapnak berakni, cikizni… mindenkinek ízlése és igénye, esetleg intelligenciája szerint. Ha azonban “valami történt”, arról írtak! Mindig!

Talán nem mindig pontosan. És lehet, hogy nem mindenkinek tetszett a megfogalmazás, a hangsúly. Vagy a szemszög. De kiindulásnak tökéletes volt, és mert minden ott volt előtted, lehetett tudni, mi történt! Miből elég egy főcím és “képben vagy”, avagy minek nézz utána, ha fontos a téma számodra! Vagyis lehetett tájékozódni, „képbe” kerülhettél…

Most meg… 

De ha nekem gond utánanézni, hogy mi történt – Juliska néni Piripócson, aki még soha nem járt a Keletinél, honnan fogja tudni, hogy egyáltalán tudnia kéne valamiről?!? Hogy történt valami?

Aznap, amikor az Index “bevégeztetett”, ezrek társaságában vonultunk utcára tiltakozásképp. Ez hír lehet közéletileg, belpolitikailag, de még közlekedésileg is – a nemzetközi hírportálok be is számoltak róla – az órák óta tartó megmozdulás ténye a hétórás hazai hírekbe nem fért bele… 

A sajtó- és véleményszabadság nem csupán annyiból áll, hogy nem jön érted fekete autó, ha csúnyát írsz a főnökről… Hogyan is lehetne szabadon véleményed, ha azt sem tudhatod, hogy mi történik körülötted?

Azon a napon nem az Indexet temettük – hanem a tájékoztatás utolsó fellegvárát! És bár van néhány maradék portál, ahol igyekszenek pótolni (amíg tehetik) a hiányt, keveseknek van akkora kapacitása, hogy szinte mindenről beszámoljanak, és főként, hogy elérjék: mindenkihez eljussanak!