Gondolkodtam, megosszam-e a nyilvánossággal ezt a történetet – de hát: ez az én blogom, az én történetem, és ez annyira én vagyok, hogy simán itt a helye! Azt még “kisgida koromban” megtanultam, hogy az arcfestő felszerelés egyik fontos kelléke az ülőpárna. Valahol az festék-ecset és az ecsettál között helyezkedik el… Tovább olvasom
Ha valamit nagyon nem akarunk, annak legerősebb szinonimája, hogy “mintha fogászatra kéne menni”… Pedig az ép fogak nem csak önbizalmat és szép mosolyt, hanem egészséges táplálkozást is jelentenek, és még hosszan sorolhatnám, mennyi mindenért felelősek fogaink! Hogy gyermekeink hogyan viszonyulnak a fogorvoshoz, az nekünk, “nagyoknak” a felelőssége ‒ és bizony:… Tovább olvasom
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesebeli közmunka program! Sok jót lehetett hallani róla – mégtöbb rosszat – de mindenki kedvenc története az volt, hogy milyen jó lesz majd annak, aki mostantól 47 frissen nyomott ezrest oszthat be egy teljes hónapra… És ez a tény végre összefogta az… Tovább olvasom
Nincs ez másképp felénk sem! Hallottál például a gonoszról, a csúf Hókusz Police-ról? Hogy a héten már megbüntettek – rendben! (Nem, nincs rendben, de mit tehetnék? Ez van!) De szerda éjjel ismét kiemelten bántak velem – mármint: kiemeltek a sorból! Igen, az én vétkem: nem ellenőriztem aznap reggel, hogy a… Tovább olvasom
– Hogy bírod? – kérdezik tőlem gyakran, pedig a válasz egyszerű: szeretem! Nem vagyok (teljesen) hülye, nincsenek mazochista hajlamaim se, nem “felkelni és dolgozni menni” szeretek, hanem beülni az autóba azzal a tudattal, ami vár majd rám, fűszerezve az új kalandok reményével, a lehetőséggel, hogy keresztül-kasul száguldozzam a városon… Ha… Tovább olvasom