…és tombolnak körülötte az indulatok! Én pedig csak kapkodom a fejemet…
Tavaly már volt egy C+ Fesztivál, ahol mi is jelen voltunk – igaz, utolsó pillanatban estünk be, gázsiról szó sem volt. Csak zsűritagságra készültünk… de nekünk épp lemondtak egy bulit, nekik lett egy lyuk, szívesen mentünk, mert zenélni akartunk!
Első fesztivál, izgultunk is, hogy milyen lesz – de azt láttuk, hogy a közönség szép számban volt jelen minden színpad előtt, és kifejezetten jól érezték magukat! Pedig nem kevés színpad volt és Szolnok sajnos a bezárt gyárakról, és nem a tehetős polgárairól híres. És a jobbnál jobb zenekarok mellett a hangzásra sem volt panasz, a nagyszínpad fényei mellett pedig élmény volt fotózni! (A kisebbek sem voltak kevésbé rosszak, sőt!) És ami sok fesztivál gyenge pontja: itt volt sör, hideg koktél, kaja dögivel… és volt elegendő toy-toy is, ha menni kellett!
Hogy a háttérben mi zajlott – nem az én tisztem! Figyelem általában a közönséget, a reakciókat, mindenki elégedett volt – egyedül a strandbelépő körül volt némi morgás, nem mindenki jutott be ingyenesen pancsolni két koncert között. Én közönségként, fotósként és zenekarvezetőként egyaránt jól éreztem magam, és a fiúk egyetlen gondja is annyi volt, hogy viszonylag kései kezdésünk mellett az előttünk lévő zenekar nem jött le időben a színpadról…
De összességében jó élményekkel, és egy kicsi gázsival is gyarapodtunk, sőt: amikor kiderült, hogy a fél zenekar – akik fotóztunk, zsűriskedtünk – lent alszik a másnapi saját fellépés előtt, akkor a szállás költségét is megkaptuk.
Ezek után mi örömmel vettük, amikor idén megkerestek minket a szervezők, bár hallottuk a pletykát, hogy maradtak rendezetlen számlák a tavalyi évről… Néhány zenekarnak is elmarad a kifizetés, ezt is hallottuk – bár tudtommal a nagytöbbség rendezve lett, de persze nem tisztem senki zsebében nyúlkálni, így csak pletykákat tudnék mondani valamiről, amihez tulajdonképpen semmi közöm!
Izgatottan vártuk tehát – és várjuk! Bár holnap dördül végre a startpisztoly! – az idei C+ Fesztivált, és örültünk a helyszínváltásnak is, mert bár Gyenesdiás lényegesen messzebb van, mint Szolnok: egy Balaton melletti fesztivál már önmagában is kecsegtető lehetőség… És a mi elsődleges célunk: zenélni, minél többet, minél jobb hangulatban és igen, minél több embernek!
A tavalyi tapasztalatok alapján semmi okunk nincs feltételezni, hogy idén ez nem így lesz majd… Négy színpad, neves fellépők… Sokukkal még akkor is megtisztelő egy plakáton lenni, ha zenéjüket esetleg mi annyira nem díjazzuk, de a rock legendás bandái is szép számmal lesznek képviselve.
Hogy kinek áll érdekében, hogy minél rosszabb hírét keltsék a fesztiválnak? Nos… talán azoknak, akiknek ez a fesztivál – ráadásul a Balaton partjára helyezve – újabb konkurenciát jelent. De lenne még néhány tippem, azonban nem az a célom, hogy ezen töprengjek, mert csak egy dolog érdekel: remélem, idén is jó lesz a látogatottság, jó formában lesznek a fiúk, újabb rajongókat gyűjtünk, és növeljük a zenekar egyetlen vagyonát: a jó hírnevét, amiért keményen megdolgoznak a fiúk! És igen, reméljük, hogy mindezért megkapjuk majd a szerződésben vállalt gázsit is, amit egyelőre csak azért látok veszélyben, mert sorra terjednek a Facebookon és egyéb helyeken azok a hírek, amelyek hatására elkezdtek néhányan visszalépni… és bár fellépő így is marad bőséggel, de egy ilyen lavina valóban alkalmas arra, hogy bedöntsön egy fesztivált egy olyan országban, ahol csak júliusban három nagynevű fesztivál maradt már el. És akkor tényleg nem lesz gázsi – de zenélés sem!
Pedig mi zenélni akarunk, mert egy zenekarnak ez a dolga, és ezt vállalta a szerződésben. Hagyni kéne, hogy mindenki törekedhessen, hogy legjobb tudása és lehetősége szerint teljesítse, amit abban vállalt – és elegendő lenne akkor pálcát törni akkor, ha kiderül, hogy nem ezt tette valaki… Megvannak a jog – és a média – eszközei arra, hogy ha bárkit szándékosan „átvernek”, akkor orvosolhassa. A közönséggel – türelmével és pénzével – azonban nem kellene játszani, mert lehet, hogy egy konkurenciát sikerül kiiktatni, de ha sorra csődbe mennek a fesztiválok, elmaradnak a koncertek: legközelebb hiába hívja őket bárki… És akkor se pénz, se zene – ezt akarjátok?
Mi ott leszünk, 18 saját, magyar nyelvű, három szólógitárra kidolgozott, az utolsó hangjegyig élőzenével kísért dallal a tarsolyunkban és reméljük, sem rátok, sem a gázsira – legyen az a közönség tapsa vagy a szervezők forintja – nem hiába várunk!
Augusztus 4, azaz kedd este 22 órakor, a Kárpáti színpadon – közvetlenül a Beatrice bulija után – ígérjük: tombol majd tovább a fesztivál!
 |
| 140814_Bermuda_CPlusz |