Pénz számolva – asszony verve jó!

Azt gondolnánk, ma – amikor mindent a pénz és a pénz által megszerzett hatalom irányít szerte a világban – talán a szólás folytatása már idejétmúlt lehet… De nem! Az asszony sokak szerint verve volt jó 50 évvel ezelőtt is, és ez most sem változott! A gyereket meg nevelni kell, és még mindig van, aki a …
Continue reading Pénz számolva – asszony verve jó!

 

Volt egy pillanat…

Igen, egy pillanatra elhittem, hogy létezik Magyarországon valami Ellenzékféle! Egy pillanatra feledni tudtam, mit az elmúlt nyolc évben tettek, vagy amit tenniük kellett volna… Egy pillanatra megfeledkeztem arról, hogy vagy ENNYIRE alkalmatlanok, mint azt a választások idején demonstrálták, vagy ennyire agyafúrt számítók, és fütyülve az ország érdekére: egyik sem vállalja, hogy egy választási győzelem után …
Continue reading Volt egy pillanat…

 

Kísért a múlt!

Nem érdekel, hogy ezrek, százezrek, vagy milliók vesztek oda a koncentrációs táborokban – mert az Egy is sok, a Tíz már rengeteg, és az összes többi adat olyan érthetetlen borzalom, amit emberi agy – és lélek – képtelen felfogni is, nemhogy feldolgozni! Az erről szóló megemlékezéseket én mégis erőltetettnek, és feleslegesnek éreztem sokáig, és több …
Continue reading Kísért a múlt!

 

A hét képtelen képe

Indítottam egy sorozatot, mert szeretek fotózni, és sokszor egy-egy kép többet mond minden szónál… Gondoltam, minden héten felteszek egyet! Az első képet sokan megnéztétek (köszönöm), így kicsit zavarba voltam, amikor elsőre fel sem tűnt, hogy máris eltelt egy hét, jöhet a következő kép! Na jó, de mi?!? Aztán kitaláltam! A téma – mint mindig – …
Continue reading A hét képtelen képe

 

Migránsokat akarok!

Igen, migránsokat akarok, most! Nem, nem őrültem meg, csak elfogyott a türelmem! Hónapok óta hallgatom, hogy micsoda rettenet lesz itt, ha “bejönnek” – eközben azt látom, hogy már rég itt vannak, igaz: lassan nem mernek utcára menni… Hogy mást ne mondjak: orvost lassan már alig találni mást (a magyar dokik zöme “kalandvágyó”), de ha valaki …
Continue reading Migránsokat akarok!

 

Deja Vu a sötétben

Emlékszem, amikor kicsi voltam azt tanultuk, hogy Magyarország Közép-Európában fekszik. (Azóta kicsit a Balkán felé sodródtunk, de az egy másik történet…) Megtanultuk az országokat, azok fővárosait, jellemző tulajdonságait. A szomszédos (szocialista) országokét részletesebben, a távolabbiakat futólag. És megtanultuk a “legfontosabbat”: míg nálunk épül és virágzik a szocialista nemzet, addig a “Nyugat” minden országában tombol a …
Continue reading Deja Vu a sötétben

 

Benned a létra!

Sokszor mondogatom: ha létezik a Pokol nevű intézmény – és valóban kénköves tüzek várnak ránk ott – akkor sincs ok az aggodalomra: az emberi szervezet olyan csodálatos, hogy ahhoz is fog alkalmazkodni! Hogy létezik-e egy másik dimenzió, amely a halál után vár ránk – ma is csak sejtem, pedig volt szerencsém kicsit átkandikálni. De hogy …
Continue reading Benned a létra!

 

Vérünket a csatornáért?!?

Ha az emberbe beleköt egy hajléktalan – sajnos megesik az ilyen –, sokféle módon kezelhető a helyzet. Az intelligens többség igyekszik diplomatikusan leszerelni. Ha azonban nem sikerül és az illető benyom egyet, akkor teljesen normális, ha vérmérsékletünknek megfelelően rendőrt hívunk, vagy akár fizikailag is megvédjük magunkat, vérmesebbek esetleg összecsomagolják az illetőt és feladják postára… Csakhogy …
Continue reading Vérünket a csatornáért?!?

 

Emberség tükrében

Kacagó gyerekhangra kaptam fel a fejem… Hat-hét éves gyerekek szaladgáltak és bohóckodtak két-három esztendős társaiknak, néha egyet-egyet ralizva a kisebbek babakocsijával. Bevallom: felüdülés volt ez a zaj, afféle zene füleimnek a nagyváros hangzavarában… Nézem a boldogan szaladgáló gyerekeket, akik – úgy tűnik – a világ minden tájékán egyformák! Ők ugyanis egy „Tranzit” felirattal ellátott helyen …
Continue reading Emberség tükrében

 

MTVA – kontra viszkető tenyér

Felháborít, ami az MTVA-nál zajlik, akár pénzügyi vonatkozásban, akár a hírek tálalását nézem – mindenhogy! Hosszan háboroghatnék is miatta, de felesleges: változtatni aligha tudnék a dolgokon, és bizonyára akad, akinek ez pont így jó… Én pedig: élek a távirányító biztosította szabadságommal. Persze, ettől az a tény, hogy közpénzből – vagyis az én adóforintjaimból is – …
Continue reading MTVA – kontra viszkető tenyér