Kórház a város szélén

Nem állítom, hogy korábban csupa Sova és Štrosmajer doktorok vezették a kórházakat. És mióta az eszemet tudom, azóta nincs elegendő pénz az egészségügyben! Betegként, ápolóként egyaránt bőven volt részem a kórházak hajdani működéséről, amire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy jó. De: működött! Aztán jött a rendszerváltás, és sokkal nehezebb lett a dolguk, azóta …
Continue reading Kórház a város szélén

 

Külügyi vízfolyás…

Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette: magyar diplomaták kísérték át a Balkánon Nikola Gruevszki macedón ex-kormányfőt. Ezt eddig is tudtuk, de engem azért zavar néhány apróság… Például az, hogy miért?  Mert menekült az igazságszolgáltatás elől? Az nem bűnpártolás, jobb helyeken? Netán szolidaritásból: ki tudja, mikor fordul a kocka? Tudomásom szerint – ha bízhatunk Szijjártó hivatalában – egy biztonságosnak …
Continue reading Külügyi vízfolyás…

 

Mindig kell egy barát…

Madarat tolláról, embert barátjáról – szólt a régi bölcselet… A mi drágajó miniszterelnökünk hiányozhatott a magyar óráról, amikor a közmondásokat vették éppen, és a nagymamája se mondogathatta olyan gyakran, mint az enyém – ez lehet az oka, hogy a korábban kiváló munkát végző PR stábja ellenére valahogy mindig homokszemek kerültek a VIP listájára… Szüleinket az …
Continue reading Mindig kell egy barát…

 

Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

– A pofátlanság netovábbja!!! – Pár cifra káromkodás közepette ez volt az első reakcióm arra a felvételre, amelyen Orbán Viktortól próbáltak érdemi választ kapni néhány – a közvéleményt intenzíven érdeklő, és az emberek ezreinek húsbavágó – kérdésre. Nem tudom, melyik háborított fel jobban: az a tény, hogy a miniszterelnök “csúnya dolognak” és egyben “kollektív zaklatásnak” …
Continue reading Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

 

A fecske esete a nyárral

Vásárhely felett az ég… – idézik a dalt sokam most a Facebookon. „Se nem tiszta, se nem kék” – tenném hozzá gyorsan, bár magam is azt gondolom, reményt adó a részvételi arány és az eredmény egyaránt, ahogy az a tény is, hogy bár nem kék az ég, de már nem is narancssárga! Csakhogy… félek! A …
Continue reading A fecske esete a nyárral

 

Ébresztő: kampány van!

Megint nem leszek túl népszerű, de sajnálom: ha erre törekednék, akkor jó pénzért(? Na jó: pénzért!) valamelyik bulvárba csöpögtetném a virtuális tentámat… Így viszont (még) szabadon alkothatok véleményt, és én igyekszem becsben tartani ezeket a kis szabadságmorzsákat. Nem leszek népszerű, mert az igazság sosem az! Ha a képébe tolják az embernek, akkor kifejezetten irritáló tud …
Continue reading Ébresztő: kampány van!

 

Farkashajsza – Soros között olvasva

Nézem a plakát-tengerről szóló képeket, írásokat, és nem értem… A hiba biztos bennem van, hiszen nekem is kiverte a biztosítékot ez a dömping, mert tele van a város (és a hócipőm) vele… miért erre költ a kormány, amikor ezer más hasznosabb dologra kéne pénz? mit akar még, amikor már ez egy lezárt kampány kéne legyen? …
Continue reading Farkashajsza – Soros között olvasva

 

Ötkarikás a szemem…

Válogatott versenyző az egyik gyermekem… így már attól is párás lett a szemem, ha elképzeltem: egyszer ő is talán majd olimpikon lehet! Hát még ha én is ott lehetnék, hogy szurkoljak neki… és pláne, ha mindez itt lehetne Magyarországon, hogy mindenki lássa!!! Anyai büszkeségem édes álmodozását az sem zavarta, hogy mindenek előtt azt kellet elérni: …
Continue reading Ötkarikás a szemem…

 

Vagyonvizsgálat

Hogy miből lett vagyona néhány politikusnak? Ezt újabban mindenkinek a fantáziájára bízza az adóhatóság! Kedvenc vezetőink biztonságának és jó hírnevének – ha beszélhetünk ilyenről – megőrzése érdekében a NAV újabban felhagyott ugyanis a vagyonvizsgálatokkal. A „jó ügy” érdekében így lemond arról a néhány milliárdról is, amely összeg az ilyen irányú vizsgálatok során ütötte a költségvetés …
Continue reading Vagyonvizsgálat

 

Mikor már a múlt sem épül…

Kislányként rengetegszer hallottam: építenünk kell a szocializmust! Baromira nem tudtam, mit jelent, de bevallom: nem is foglalkoztam vele: éltem a saját életem, a családom érdekelt, az otthonom, a gyerekkorom… Persze a suli is, ahol nekem még az örsi órák is tetszettek, mindig csináltunk valami jót: játék, kirándulás, versenyek… Voltam kisdobos is, úttörő is – naná, hiszen …
Continue reading Mikor már a múlt sem épül…