In Memoriam Gondosch János
Szavakat még mindig nem találok – hát képekkel búcsúzom… „Na jól van, csináljuk” – szoktad mondani, és mi csináljuk is tovább, de nélküled már nem ugyanaz! Más útra indultál… Vezessen a fény!
Szavakat még mindig nem találok – hát képekkel búcsúzom… „Na jól van, csináljuk” – szoktad mondani, és mi csináljuk is tovább, de nélküled már nem ugyanaz! Más útra indultál… Vezessen a fény!
Úgy kell nekem, miért szeretem?!? A többség simán elment volna mellette a Facebook idővonalán, nekem azonban rá kellett kattintani: „A túlértékelt József Attila helyett olvassunk Kosztolányit”! Mi van? Lehet egy József Attilát túlértékelni? Különösen ma, amikor verset, vagy akár szépirodalmat – de lassan már ponyvát is – csak elvétve olvasnak az emberek? Nos, az Irodalmi…
Menni vagy nem menni? Hosszan tanakodtam, hogy menjek-e a Szabadság koncertjére… Lehet, hogy az én ízlésemmel van baj, de nekem kicsit bizarr volt a megemlékezésnek ez a módja – pedig magam sem hajlok a jajveszékelve emlékezés felé. De a tisztelet, az ünnepélyesség, és annak tudatosítása, hogy egyáltalán kiről-miről szól az ünnep – ezeket elengedhetetlen kelléknek…
Hatalmas szempár mosolyog felém – jó helyre jöttem! Ahogy közeledek felé, próbálom végiggondolni, mit is kérdezhetnék tőle… Nem könnyű feladat, hiszen nem szeretném a bulvár szintjére vinni a beszélgetést, nem akarok szenzációt a tragédiájából! De szeretném, ha a világ megismerné, mennyire más kultúrák, értékrendek léteznek a nekünk megszokottakon kívül… – Ülj csak le! – invitál…
Nem is kéne, hogy érdekeljen… Hiszen nem vagyok médiacég, nem én kell majd megfizessem! És ez nem is olyan, mint a bankadó – nem fogják tudni rám terhelni az érintettek. Bár megfenyegettek, hogy mostantól nem lesznek a „kedvenc” sorozatok, meg tehetségkutatók, de az az igazság, hogy ezeknek nem vagyok célközönsége! Oké, tudom – van, aki…
Nem, ezúttal nem stadion – hanem EB, és nem futball, hanem szakmunkás! De 2018-ban mi rendezhetjük meg, mert elnyertük a jogot! Jó, nem? Büszkének kéne lennem, de én már csak ilyen kukacos vagyok, kevés dolognak tudok örülni, ha leakarják nyomni a torkomon!
Azt is csak csendben jegyzem meg, hogy – bár a versenyző már korábban ismerté vált –szombaton volt a döntő, azóta immár vége az egésznek, mégis most, szerdán, még mindig ezzel van tele az összes fórum és közösségi portál!
Amikor kicsi voltam, nagyapám kézen fogva vitt magával… és amerre jártunk, mindenkiről kiderült, hogy hova is tartozik. Ez még hazaérve is különleges dolog volt amúgy, hiszen a családban mindenki piros-kékben masírozott, és hetente kint csücsült a Fáy utcai stadionban a foci- és a kézilabda meccseken! Nagyapám ellenben ízig-vérig Fradi drukker volt! Élete legnagyobb élménye lehetett,…
Azt hiszem, a választási kampány a demokrácia legundorítóbb része… Biztos lehetne másképp is csinálni, de lássuk be, az ami itt folyik ezen címszó alatt, azt tisztességes embernek nem veszi be a gyomra!
Talán sokaknak ismerős a mondat, amely most a legnagyobb közösségi portálon hódító agymenés kapcsán jutott eszembe, csakhogy nem jópofa filmidézetként, és nem is annak tanulságát hangsúlyozva, hanem épp ellenkezőleg: vagy bevállalod, hogy egy húzásra megiszol egy korsó/liter sört, vagy nem csupán nyuszi, még csak nem is pancser leszel, hanem ezek legextrémebb szinonimáinak egyikét tudhatod magadénak!…