Drága Tompikám!
De még milyen drága – de ezt most hagyjuk…
Csak akartam mondani, hogy mennyire igazad van: én például simán élvezem a napi 12-16, néha 20 óra munkát! Igaz, a sokasággal ellentétben nekem többféle munkám is van, és mindegyik egyben a hobbim is. Sokoldalú vagyok, majdnem mint a Lölő – csak nekem kicsit más a jövedelem-besorolásom, de az legyen a legkevesebb! És az lett! Látod, micsoda boldogság: kívánni sem lehet többet!
Tényleg örömmel dolgozom, és nagyon élvezem, akárcsak te! Jó: majdnem. Talán az élvezet megnyilvánulása kicsit más! Nekem maga a munka a drogom, nem munka közben vagy helyett fogyasztom, mint egyesek… Nüansznyi a különbség, de azért érted talán! Na jó, de azért értékeld legalább, hogy feltételezek rólad ennyit! Már hogy érted…
A baj csak az, hogy bármennyire is bírom ezt a tempót, néha jó lenne leállni egy kicsit! Pihenni, szabadságra menni, esetleg a gyerekekkel csinálni valami programot… Jó, tudom, hülyeségek, pont olyanok, mint az EU: ezeken kívül is van élet!
Ha pedig túlhajtom magam, legalább nem terhelem az országot a nyugdíj igényemmel, sőt: nem kell aggódjak, hogy majd csak heti egy farhát jut a leveses fazékba… A következő infarktusom szerencsés esetben rock’n’rollos lesz, mint Elvis – és akkor az egészségügyet sem fárasztom a jelenlétemmel. Pénz befolyt, az a lényeg… Hogy ti jól érezzétek magatokat! A haza érdekében, persze… Betegeskedni meg úgy sincs idő, mert ha nincs meló, nincs zsé – ezért is praktikus, hogy állami kórházba kerülve így megnövekedett az esély a korai távozásra. Hálás vagyok, hogy ezt azért elintéztétek, sokkal jobb ez így, mint a szülőképesség lejárta után betegen vergődni!
A gyereknek meg ne legyenek igényei, örüljön, hogy megszületett! Jó, hát nem a legjobb helyre, mert ő sosem fog a saját lábán úgy állni, mint néhány más gyerek, de ez már az ő baja! Örüljön, hogy nem lát, mert állandóan dolgozom!
S ha véletlenül lezüllik majd, rákap a piára, drogra, nőkre – mert nem értem rá megnevelni, foglalkozni vele, miközben élvezettel dolgoztam a több mint negyven órámat – akkor sincs baj: politikus bármikor lehet belőle!
S mégis, sokkal jobban látja a valóságot, mint a ballib megmondóemberek, akik luxusvilláikból dirigálnak. Aki túlórázik, az jobban szereti, ha ezt rendezett körülmények közt teheti meg. Nem lehet mindenki milliomos, mint a ballib megmondóemberek, akik heti egy cikkért százezreket kapnak.
@MAXVAL bircaman közíró: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tudlak követni… Szép szőke szempillákat rebegtetve kérdezném, hogy “most mi van”?!? Vagy legalább hány éves a kapitány?
@MammyPress Média:
Nem értelek.
@MAXVAL bircaman közíró: Jobban látja a világot? Kinél??? Melyiket?
A hozzászólásodat akkor tudnám értelmezni, ha ÉN egy ballib megmondó ember lennék, aki a luxusvillájában ülve dirigálok és felveszek százezreket hetente egy cikkért… De mivel se bal, se lib, se megmondó, se luxus, se villa (na jó, az van – 6 alumínium, meg 6 olyan inoxféle), se dirigálás, se százezrek… Marad az ember – meg a hetente (átlag – néha több, néha kevesebb) egy “cikk”, amit én firkának hívok, valójában egy blogbejegyzés.
Túlórázni pedig nem rendezett körülmények között (az most pont nincs), hanem megfizetve szeretnek az emberek. És főként: pluszpénzért, amit plusz dolgokra költhetnek – nem azért, hogy hátha akkor sikerül túléljenek!
@MammyPress Média: Mindegy kiről szól ez a cikk, nekem így ahogyan van nagyon tetszik, mert abszolutt az igazságról szól. Történetesen én most éppen az egészségügynek vagyok a halottja egy súlyos baleset után, és valóban azt várom mikor hívnak az örök hazába, vérlázító ami itt megy ebben az országban.