Fogtündér

Ha valamit nagyon nem akarunk, annak legerősebb szinonimája, hogy “mintha fogászatra kéne menni”… Pedig az ép fogak nem csak önbizalmat és szép mosolyt, hanem egészséges táplálkozást is jelentenek, és még hosszan sorolhatnám, mennyi mindenért felelősek fogaink! Hogy gyermekeink hogyan viszonyulnak a fogorvoshoz, az nekünk, “nagyoknak” a felelőssége ‒ és bizony:… Tovább olvasom

Hol szabadság van, ott zsarnokság van?

Két vers… Az egyik Illyés Gyula költeménye, mely 1956 októberében röplapokon keresztül jutott az olvasókhoz – és még a Kádár korszak vége felé sem kerülhetett verseskötetbe. A másik Márton László verse, 1992-ben született, amikor épp tombolt a szabadság – vagy legalábbis: a szabadságba vetett hit. A két vers: Illyés Gyula:… Tovább olvasom

Sajtószabadság – év végéig felfüggesztve

– A pofátlanság netovábbja!!! – Pár cifra káromkodás közepette ez volt az első reakcióm arra a felvételre, amelyen Orbán Viktortól próbáltak érdemi választ kapni néhány – a közvéleményt intenzíven érdeklő, és az emberek ezreinek húsbavágó – kérdésre. Nem tudom, melyik háborított fel jobban: az a tény, hogy a miniszterelnök “csúnya… Tovább olvasom

A hét képe: Bemutatom a barátom

  Szoros kapcsolat áll fent közöttünk, megérett arra, hogy a nyilvánosság elé tárjam… Ma készült róla ez a kép, de nem új a viszony: hosszú hetek, azt hiszem, talán már hónapok óta tart! Voltak nehéz pillanataink, merthogy van ugyan figyelmeztető lámpája, de a kis huncut nem használja… Így a már… Tovább olvasom

Dögöljmeg, Kedvesem!

Basszamegazég!Nem, nem szokásom ez a stílus, most azonban ez a visszafogott verzió!!!Nem tudom, hogy a kormány egészségpolitikájától, vagy az ellenzék szörszálhasogatós-szájtépős semmitevésétől érzek nagyobb késztetést, hogy viszontlássam a vacsorámat… Azt tudom, hogy már naponta futok bele olyan bejegyzésbe, hogy valamelyik barátom, ismerősöm műtétre várva arra kér, dobjak már egy kis… Tovább olvasom

Veletek vagyunk! Vagy nem…

Egy Krónika beszámoló, tavaly év végéről: …a nemzetpolitikában „középre és lefelé” kell célozni, tapasztalta szerint a magasan képzett értelmiségi rétegek megtalálják a maguk útját magyarként a Kárpát-medencében. Az alsóbb és középszintű csoportokat ugyanakkor olyan nemzetpolitikával kell segíti, amely szerint magyarnak lenni felemelő érzés, sőt kifizetődő is. „A következő évek egyik… Tovább olvasom

Emberi kérdések…

Nem védem a cigányokat! Már csak azért sem, mert számomra ennek a mondatnak nincs jelentése: nekem minden ember EMBER, amíg meg nem győz az ellenkezőjéről, és minden más – nemzetiség, vallás, társadalmi vagy bármilyen más státusz – csak ezután létezhet, de magát az embert nem ez határozza meg, hanem a… Tovább olvasom

Kórház a stadion szélén

Szép lett a “Fradi pálya”! Oké, nekem nem minden tetszik, de azért megfelel, a játékminőség árnyékában egyenesen kiváló a stadion! Nem spóroltak semmivel, legfeljebb itt-ott “ki” egy csepp anyagot – de az egy másik történet… Most csak gyerekkorom “libalegelője” érdekel, ahogy akkor hívtuk a pályát, ha bosszantani akartuk nagyapámat! Sokszor… Tovább olvasom

Magyar vagyok!

„Magyar vagyok, magyarnak születtem…” – az árulókat és gonosztevőket most hagyjuk, és nem is politikai állásfoglalás sem az idézet, sem ez az írás, hanem pusztán tényközlés! Magyar vagyok! Hogy felmenőim között ki honnan érkezett, milyen vallású volt – már sajnos nem igazán fog kiderülni! De nem is ez a lényeg…… Tovább olvasom

Kormánydombi mesék

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesebeli közmunka program! Sok jót lehetett hallani róla – mégtöbb rosszat – de mindenki kedvenc története az volt, hogy milyen jó lesz majd annak, aki mostantól 47 frissen nyomott ezrest oszthat be egy teljes hónapra… És ez a tény végre összefogta az… Tovább olvasom