Ha tehetem, minden nap megcsodálom… Gyakran meg is örökítem: lefotózom, olykor megfestem – igen, tudom, „uncsi giccsparádé” sokak számára, csakhogy ez engem kicsit sem érdekel: én szeretem és minden egyes alkalommal csodálattal tölt el! És – ha tehetem – többnyire meg is osztom ezt a csodát. Nem, nem unom még!… Tovább olvasom
Mégis: kinek az érdeke? Egy gyilkossági nyomozás során gyakran felmerül ez a kérdés… Most közel félmillió embert – igen, a katás vállalkozó is az, csak másodsorban lett adócsaló – szóval közel félmillió embert nyírtak ki. Talán érdemes megnézni, hogy ez kinek volt jó… Azt mondják, jó nekem Mármint nem nekem,… Tovább olvasom
A kormány által hozott törvény kiskapukat is tartalmazott. Nem tudni, ki rakhatta bele, hiszen ők mindig tökéletest alkotnak, híresek az átgondolt, hatástanulmányokon nyugvó jogalkotásukról. Azt hiszem… Na jó, én nem – de sokan tényleg ezt hiszik. Szóval ez a tökéletest alkotó kormány létrehozott egy törvényt, aminek hatására vállalkozók százezrei vagy… Tovább olvasom
Nem szeretem a Katát! Mármint az erre a névre keresztelt adónemet. Igazságtalannak tartottam. De tény: sok embernek ez jelentette a mentsvárat ahhoz, hogy munkát teremthessen magának, hogy megélhetést találjon, vagy akár ahhoz, hogy az ilyen-olyan szürke-fekete munkaviszonyok helyett végre nyugodtan alhasson. És most nincs tovább… De nehogy azt higgye valaki,… Tovább olvasom
Sokszor, sok helyen elmondtam – bár így még sosem fogalmaztam meg: én vagyok a legnagyobb liberális, de falra mászok a liberális szemlélettől! Engem a könyvek, versek neveltek, és azt tanították, hogy „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,Ember lenni mindég, minden körülményben.” Hogy Arany János mellé egy kis Hobot is… Tovább olvasom
Azért ezek mégiscsak szörnyek, legalábbis felnőtt szemmel. De pont ez a kulcsszó: felnőtt szemmel! Vagyis: egy másik szemszögből nézve! Merthogy az mindig van… Ami a gyerek szeméből cuki plüss, az a nagyinak csúf szörnyeteg, a lelkésznek a sátán megnyilvánulása, a kereskedőnek aktuális bevétel, Hollywoodnak potenciális kasszasiker… Egyáltalán: mi az, hogy… Tovább olvasom
Egy új „mesehős”, a gyerekek kedvencévé vált emberevő szörny kapcsán indult meg intenzív gondolatmenésem… Talán akad benne néhány olyan rész is, amire esetleg érdemes egy olvasásnyi, netán némi “továbbgondolásnyi” időt szánni. Kicsit hosszabb lett, ezért sorozatként tálalom, hogy fogyaszthatóbb legyen. Mindenekelőtt azt gondolom, hogy a szülők felelőssége, hogy a gyerekek… Tovább olvasom
Nem kéne irkálnom… de ez a párhónapos öncenzúra miatt felgyülemlett bennem pár gondolat – és vagy magamban rágódom, vagy kiírom – hátha kaptok egy másik látószöget. Mindenekelőtt: mire számítottatok? Próbáltam követni a kampányt annak ellenére, hogy a kiválasztott személye számomra nem volt elfogadható. (Ezt sajnos az indulók mindegyikéről el tudtam… Tovább olvasom
Hónapok óta hallgatok – legalábbis ami a közélet helyzetét illeti. Legfeljebb egy-egy hozzászólás volt tőlem, egy adott helyzetre, de semmi több! Pedig néha úgy éreztem, megfulladok, ha nem mondhatom el, „mi bántott hazafelé menet”. Nem is tiltotta senki, magamat korlátoztam! Öncenzúra. Mert azt, amit gondolok, ezúttal nem akartam közkinccsé tenni,… Tovább olvasom
Nincs víz! Sebaj, van hó… Még! És a radiátorból is lehet leengedni – úgyse működik a fűtés! Így is lehet (túl)élni, legalábbis egy darabig. Néhány napig. Aztán ki tudja… Enni is kéne, de az most kockázatos. Az elmúlt hetekben megcsappant a készlet, most meg beáll az ember egy sorba, hogy… Tovább olvasom