Grincs, ami nincs

Lassan mi is elkezdjük a ház díszítését: a wc papír már például karácsonyi! Így szükség esetén egy rénszarvas segíti a tisztítást… A többi dekoráció egyelőre a garázsban várja, hátha valaki kitakarít és elhelyezi majd őket… Szerintem ez most pont tökéletes így! Valahogy jobban passzol ehhez az évhez, amit egyszerűen: elloptak… Tovább olvasom

Pillanat a szélben

Pillanat a szélben

Szeretek fotózni! Nem mondom, hogy tudok is, de szeretem elkapni a pillanatot… Amikor a lényeg történik! Amit jó lenne megállítani, hogy megmártózhassunk benne kedvünkre! Csakhogy időgép még nincs, de egy-egy jól elkapott kép segíthet bennünk felidézni az emléket, visszarepíthet az időben… De mit tehet az ember akkor, amikor ránéz egy… Tovább olvasom

Maratonnal a világhír felé

A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik. (Muhammad… Tovább olvasom

Szarka-izmus

Nézem a tegnapi eső mocskos pocsolyájában visszaköszönő őszt, mely még ebben a sártengerben is képes ezernyi színben pompázni. Csak állok, szinte a semmi határán… A hideg szél cserepesre csipkézi a szám, miközben a Nap barátságossá szelídült sugarai megsimogatják arcomat. Mennyi ellentmondás egyetlen pillanatban… Szeressem ezt a pillanatot? Hiszen már szinte… Tovább olvasom

Őszülő

A koromról beszélgettem minap egy barátommal – no persze, nem, nem a kéménybeli korom, hanem az éveim száma kapták a főszerepet! Hivatalosan akad belőlük jónéhány, mi tagadás: garantáltan a B oldal dalait játszom. Mégis: ez nem ilyen egyszerű… Amikor gyermek voltam, egy felnőtt bölcsességével felvértezve kellett szembenézzek a világ dolgaival…. Tovább olvasom

Szolgálunk és félünk

Imádom a gyerekeket! Ők még ártatlanok és tiszták, ők a jövő, számukra még minden perc egy nagy lehetőség! Imádom a mosolyukat, imádom a csibészségeiket! Saját csemetém is akadnak szép számmal – igaz, ők már csak számomra gyermekek… SOHA nem lennék képes abortuszra! Ezt már életemmel is igazoltam, hiszen első gyermekem… Tovább olvasom

Cseppbe zárt gondolatok

Esik! Ezernyi csepp csapódik az ablak üvegére, ahol némelyik magányosan csörgedezik tovább, néhány pedig egybeolvad csepptársaival. Ezernyi csepp, mégis egységet alkot: ha felületesen nézed, csupán víz. Van, amelyik gyorsan végigszalad az üvegen és olyan is, amelyik lassan ereszkedik alá. Látható olyan, amely egyenes úton halad, más cseppek kacskaringósan igyekeznek a… Tovább olvasom

Lámpányi boldogság

Láttam, ahogy közeledett felém a kereszteződésben. A kis pohár a kezében félreérthetetlenül jelezte, hogy valamit jó lenne, ha végre dobnának bele… Elmosolyodtam: túl vagyok a tankoláson, a bevásárláson, szerintem ezúttal nem kizárt, hogy nála van több pénz! – Sajnos most nem tudok segíteni… – mosolyogtam rá eltitkolva a helyzet komikumát,… Tovább olvasom

Lecsó – édesen!

Nyár… Sokaknak a vízpartot, a szabadságot jelenti – nekem a víz hideg, igazi szabadságon évek óta nem voltam, így számomra elsősorban a dinnye és a lecsó szezonját hozza el! Csakhogy idén a Pandémia kicsit átírhatta a bioritmusomat, mert valahogy kimaradtak ezek a pillanatok, miközben észre sem vettem, hogy javában „itt… Tovább olvasom

Világtalan világ

Kisherceg illusztráció. arccal a fény felé

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Azt hiszem, ez mára már közhelynek számító bölcsesség kedvenc Kishercegemből. És vélhetően sovány vigasz azoknak, akik a szemmel látás képességétől megfosztva élik életüket! A szemük világának elvesztése kapcsán valóban világtalanok lennének? Más lenne az ő világuk,… Tovább olvasom