Vérünket a csatornáért?!?

Ha az emberbe beleköt egy hajléktalan – sajnos megesik az ilyen –, sokféle módon kezelhető a helyzet. Az intelligens többség igyekszik diplomatikusan leszerelni. Ha azonban nem sikerül és az illető benyom egyet, akkor teljesen normális, ha vérmérsékletünknek megfelelően rendőrt hívunk, vagy akár fizikailag is megvédjük magunkat, vérmesebbek esetleg összecsomagolják az… Tovább olvasom

Rendben lesz minden!

Zokog és tombol! Bántották, igaztalanul… Vigasztalnád, de van, mikor minden kevés: ha vele morogsz, nem csitul… ha viccelődsz, csak rosszabb! Van, hogy a szavak már hiába szólnak… Talán egy ölelés segít, talán a szeretet rezgései megmutatják az utat a megnyugvás felé! Szavak… mit is mondhatnál?!? Magadhoz szorítva simogatnád hátát, és… Tovább olvasom

Ötkarikás a szemem…

Válogatott versenyző az egyik gyermekem… így már attól is párás lett a szemem, ha elképzeltem: egyszer ő is talán majd olimpikon lehet! Hát még ha én is ott lehetnék, hogy szurkoljak neki… és pláne, ha mindez itt lehetne Magyarországon, hogy mindenki lássa!!! Anyai büszkeségem édes álmodozását az sem zavarta, hogy… Tovább olvasom

Vagyonvizsgálat

Hogy miből lett vagyona néhány politikusnak? Ezt újabban mindenkinek a fantáziájára bízza az adóhatóság! Kedvenc vezetőink biztonságának és jó hírnevének – ha beszélhetünk ilyenről – megőrzése érdekében a NAV újabban felhagyott ugyanis a vagyonvizsgálatokkal. A „jó ügy” érdekében így lemond arról a néhány milliárdról is, amely összeg az ilyen irányú… Tovább olvasom

Mikor már a múlt sem épül…

Kislányként rengetegszer hallottam: építenünk kell a szocializmust! Baromira nem tudtam, mit jelent, de bevallom: nem is foglalkoztam vele: éltem a saját életem, a családom érdekelt, az otthonom, a gyerekkorom… Persze a suli is, ahol nekem még az örsi órák is tetszettek, mindig csináltunk valami jót: játék, kirándulás, versenyek… Voltam kisdobos is,… Tovább olvasom

Gondolkodom, tehát… – avagy a szabad döntés megoldóképlete

Adva van egy probléma, kérdés – mindegy, hogy társadalmi, gazdasági, családi vagy épp személyes – célszerű körbejárni minden oldalról. Nem érthet mindenki mindenhez, több szem pedig többet lát – ezért fontos, hogy legyen egy grénium, amely segít ebben. És mert el kell dönteni, melyik A Megoldás, ezért kell egy döntéshozó…… Tovább olvasom

Amint fent, úgy ment…

Az úgy kezdődött, hogy egy kétajtós szekrény rámförmedt: – Hova megy?!?Majd egy másik közölte, hogy oda most nem lehet bemenni… – bár az az “oda” történetesen a munkahelyem volt! Épp végigfutott az összes lehetséges magyarázat (terroreseménytől a sima rablásig kb. minden) erre az elképesztő helyzetre, mire végre felbukkant egy ismerősnek… Tovább olvasom

Történelmi erőszak…

Csak kapkodom a fejemet és már nem értek semmit sem… Van valaki, aki eddig a nemzet hőse volt, és kiderült róla valami… És hirtelen ettől felborult a világ, megbojdult a tér-idő kontinium?!?Ötven éve elkövetett valaki valamit, amiért elkapták, és a törvény ítéletett mondott felette. Letöltötte büntetését, és bár a bűnét… Tovább olvasom

Rémálom – nem az Elm utcában!

„Karosszékből nézheti költözését” – hirdették oldalukon… Nos, nekem a karosszékben ülve csak a sírógörcs maradt! Pont egy hete, hogy boldogan élhetnénk új otthonunkban, de még mindig a költözés rémálmait nyögjük! Pedig profikat hívtunk – elvileg! A nevük legalábbis ez volt: Profi költöztetés… De a név sajnos nem mindig kötelez! Telefonon… Tovább olvasom

Az én Árpi bácsim

Azt a nagyon megtisztelő feladatot kaptam, hogy szervezzek egy megemlékezést a tiszteletére… Boldogan mondtam rá igent, mert – nem tudtam, mit vállalok, és mert – nem sok embert tudok a politikai életből szeretni és tisztelni, de Göncz Árpádot maximálisan! És azt gondolom, hogy ezzel sokan vagyunk így, ezért különösen nemes ez… Tovább olvasom